Lázár cár kereszt

Már csak szájhagyománként maradt fenn, hogy III. Arzén néven ismert Csarnojevits Arzén pátriárka (aki a szerbeket behozta Szentendrére),

pihenni a várostól gyalog mintegy órányi járásra lévő hűs vizű forráshoz járt. A pátriárkát a szerbek és a lakosság -sztári-azaz öreg néven emlegették, s így ezt a forrást róla nevezték el -sztáriga vodá-nak később -sztaravodának- azaz öregvíznek. Nevét ma az idevezető út is őrzi: Sztaravodai út néven. Szentendrén az a hiedelem van elterjedve, hogy ki a sztaravodai kút vizéből iszik, az Szentendrén fog letelepedni.

 

 

A szentendrei szerb kereskedők céhe egy díszes, faragott kútfőt állított fel a következő felirattal:
-A szentendrei kereskedők egyesülete által emeltetett .1781. -

A balra mellette lévő vörös márvány kereszten pedig a következő felirat olvasható:
-Ezt a keresztet emelte az egyesült görög-keleti szerb szentendrei hitközösség 1810. november hó 29. napján.

1659-ben, mikor I. Lipót király a komáromi uradalmat az óbudai uradalmak birtokaival együtt (ehhez tartozott Szentendre)gróf Zichy István győri főkapitánynak adott királyi adományozás címén. Ezen időre tehető a szerbek Magyarországra való bejövetele. I. Lipót király 1690-ben szabad vallásgyakorlatot, vajdaválasztási jogot és a közterhek és adók megfizetése alól mentességet adott azoknak a délszlávoknak őt királyuknak elismerik és a török elleni harcban támogatják. 1690. október 9-én Belgrád török kézre kerül és ahogy a korabeli krónika írja: „futva és hajóval menekültek Magyarországra és 40 nap alatt elértek Budára.” A menekülőket Csarnojevits Arzén ipeki pátriárka vezette. (A szerb temető mellett a Szamárhegyre vezető Arzén utcát róla nevezték el.) A menekülő szerbek magukkal hozták a koszovói (rigómezei) csatában életét vesztett Lázár cárjuk tetemét, amit Szentendrén a hajóállomásnál egy kis templomban helyeztek el. Ennek a templomnak a helyét jelzi az itt felállított Lázár cár kereszt. Az itt letelepült szerbek egy jelentős része 1697-ben a Dél-vidékre települt át és magukkal vitték szeretett cárjuk tetemét és a Vrdnik zárdát újra felépítve helyezték el abban.

"Díszes síremléket állítanak Lázár szerb cárnak Szentendrén." (Szentendre - Pilishegyvidék, '1941. március 12.)