Csatornafejlesztés Szentendrén

Ferenc József 80. születésnapja alkalmából tartott díszközgyűlésen Ábrányi Emil mondott ünnepi beszédet a "koronás aggastyánt" éltetve. Mementóként bevették a díszjegyzőkönyvbe, hogy a város járvány-kórház, vendéglő- és szálloda, továbbá új városháza építésével, a víz-, csatorna- és világítási hálózat létesítésével teszi emlékezetessé az évfordulót - 1 millió koronás kölcsönből.
(A képviselőtestület 1910. augusztus 18-i dísz közgyűlésének jegyzőkönyve)

A képviselőtestület június 28-i ülésén Perlusz László kérvényezte, hogy a villanyvilágítás bevezetést halasszák el a vízvezeték- és csatornahálózat megépítése utáni időre. "... a közgyűlés, mely egy évvel ezelőtt igen nagy többséggel a villamos világítást szavazta meg, most ugyanolyan többséggel Perlusz indítványa mellett szavazott. (...) A villamos világítás ellenzői különben győzelmüknek ne nagyon örvendjenek, mert a villamos világítás hívei Weisz Dávid vezérlete mellett szintén munkába álltak, ők is aláírásokat gyűjtenek, s nincs kizárva az sem, hogy azok, kik Perlusz indítványát aláírták, most Weisz Dávid indítványát is aláírják, (...) Annyira nem bíznak, hogy Szentendrén a jelenlegi viszonyok mellett valami létesül, hogy a legellentétesebb indítványokat képesek aláírni és megszavazni, tudván, hogy az egészből úgysem lesz semmi."
(Szentendre és Vidéke, 1911. július 2.)

• A dollárkölcsön felhasználható "...a meglévő' városháza északi és déli szárnyának kiépítésére, valamint a csendőrtiszti lak felépítésére". A terveket dr. Möller Károly elkészítette. "Fenti (...) épületek után fizetendő bérleti összegek úgyszólván teljesen elegendők a felvett kölcsön törlesztésére": A járásbíróság évi 2000 aranykorona, az adóhivatal évi 3000 aranykorona, a pénzügyőrség évi 3000 aranykorona, a rendőrség évi 1500 aranykorona, a posta és távírda évi 600 aranykorona bérleti díjat fizet majd. A városháza pincéjét a Gazdasági Bank és Takarékpénztár évi 3000 koronáért bérli, ahol "...a mai kornak megfelelő vendéglő céljára alkalmas helyiséget létesít, annál is inkább, mert egy ilyen helyiség a városban valóban közszükségletet képez." (A város eredetileg vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére akart kölcsönt felvenni, de a pénz-ügyminiszter nem járult hozzá.)
(A képviselőtestület 1928.július 7-i, augusztus 11-i, november 14-i, december 29-i ülésének jegyzőkönyvei)

Gerinccsatorna és szennyvíztisztító telep: a próbaüzemeltetés technikai okok miatt késett.
Szakorvosi rendelő: A 12 munkahelyes szakorvosi rendelő építése 1971 elején beindult, azonban a Pest Megyei ÁÉV munkaerő hiánya miatt az építkezés az év közepén leállt.
Művelődési ház: 1971-ben kivitelezési munkák nem folytak. Múzeumbővítés: Befejezési határidő december 31. volt, azonban a vállalat a határidőt nem tudja tartani.
Mindent összevetve: területünkön is jelentkezik a népgazdasági érdekből elrendelt beruházás korlátozás és fedezetelvonás, valamint az építő-ipar krónikussá váló munkaerő hiánya." (Az '1971. március 24-i tanácsülés jegyzőkönyve)

Városi támogatás közműtársulásoknak 1994-ban: szennyvízcsatorna építésére 1.367.000 Ft, ivóvízvezeték építésére 938.000 Ft, villanyvezetékre 1.272.000 Ft, gázvezetékre 2.475.000 Ft, útépítésre 5.302.000 Ft. A kivitelezésre az önkormányzat versenytárgyalásokat ír ki.
(Szentendre és Vidéke, 1994. május 1.)

"Tovább épül a szennyvízhálózat. Az ezredfordulóra teljes lesz a csatornahálózat Szentendrén (az üdülőrészeket kivéve)." Izbég és Lászlótelep csatornázása a következő lépés.
(Szentendre és vidéke, 1997. október 31.)