HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa240
mod_vvisit_counterTegnap357
mod_vvisit_counterEzen a héten915
mod_vvisit_counterMúlt héten1906
mod_vvisit_counterEbben a hónapban5299
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban8343
mod_vvisit_counterÖsszes látogató60625

Látogatók 7
2018-06-20 20:38

Kertész Péter:Szentendre arca

Szentendre arca

Gondolkodtak már azon, hogy milyen a város arca. Kivált ilyenkor, mikor napokon át szakad az eső, s a legbutább kutya se mártózik meg a medréből kilépő Bükkös-patakba, s a felhők mögül olykor előbukkanó Nap kegyetlenül megvilágítja a kontúrokat. Milyen ilyenkor Szentendre arca? Kedves, meggyötört, kendőzhetetlenül rút, vagy egyszerűen csak olyan amilyen? A költői kérdés lényege az, vajon olyan-e, mint amilyennek évekkel, évtizedekkel ezelőtt megszerettük, vagy éppenséggel látni szeretnénk.

 

Én például képtelen vagyok visszaidézni emlékezetemben azt az időt, amikor még nem szelte ketté Szentendrét a nagy út, amelyet annak idején az Élet és Irodalomban megjelent interjújában Páska Csaba, a tanács akkori műemlékvédelmi felügyelője találóan városgyilkosságnak nevezett. Behunyt szemmel próbálom felidézni ráérős időmben az állomástól a belvárosba vezető utca egykori látványát emlékezetem képernyőjén, de hiába, és még csak azt se mondhatom, az én készülékemben van a hiba, mert hiszen rajtam kívül számosan, mások is hasonló amnéziában szenvednek.

Például milyen épület állt a Posta helyén? Csúnya volt, annyi szent, de karakteres, s ha valaki hosszú idő után jött először Szentendrére, biztos lehetett abban, hogy jó helyen jár. A sárgára meszelt kocsmaépület szomszédságában volt Hemző Ilona első régiségkereskedése, meg valamilyen manufaktúraszerű szövetkezet, ahol az Urbán Teréz, Borsody László keramikus-házaspár kezdte áldásos művészi pályafutását. Az aluljáró fölött, hétvégén nem dübörögtek egymásra licitáló gépkocsi-csodák - nem is volt aluljáró. Ott volt viszont a temető a HÉV-végállomás mellett, a mai buszpályaudvar helyén, bizonyságul, hogy élők és holtak jól megfértek egymás mellett.

Ezt a fajta békés egymás élést a 70-es évek elején még semmi nem veszélyeztette. Elképzelés szerint ugyanis lett volna egy belső és egy külső körút. Előbbi a barokk belvárost kímélte volna meg a gépjárművektől, utóbbi minden itt élőt, mivel - mint az Európa szerte látható - elkerülte volna a várost.

Mikor a négysávos útról a végső, valójában katonapolitikai döntés megszületett, a város akkori vezetői számára nyilvánvaló volt, hogy ez csak nagy vérveszteséggel valósítható meg. A három szakaszban megvalósult beruházás felidézése sokakban ma is sebeket tép fel, hiszen családi otthonokból kényszerültek panelba, vagy a megszokott környezettől távoli fészekrakásra. Különösen a HÉV-végállomás melletti temető áttelepítése járt sok vesződséggel, minden hozzátartozót fel kellett kutatni, hogy járuljanak hozzá szüleik vagy gyermekeik átköltöztetéséhez az akkoriban létesített köztemetőbe, amelyre hamarosan ki lehet tenni a megtelt táblát.

A város Budapest felőli arca ilyenformán már nem is arc, hanem valamifajta kreatúra, amely nélkülöz minden érzelmet és esztétikumot. Jellemző módon 30 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a Dunakanyar körúton, a Római sánc utcánál lévő veszedelmes közlekedési góc végre lámpát kaphasson, miközben az út Bükkös-patak fölötti átkelőjénél történik rendre a legtöbb tragikus kimenetelű baleset. Ki emlékszik ma már arra, hogy ide felüljárót ígértek, hogy a város túlsó végéből iskolába járó gyerekek biztonságban lehessenek? Vagy ki emlékszik arra, hogy a Kovács László utca elején lévő bölcsődét védendő hang- és porvédőt helyeztek kilátásba? Igaz, a kicsinyek jó ideje már biztonságban érezhetik magukat Püspökmajorban, de a bölcsőde egykori épülete, amelynek helyén eredetileg úgynevezett gondozóház lett volna, éveken át sebhely volt a város arcán.

Megszoktuk ezt is, akárcsak az eltávolíthatatlan reklámokat, az engedélytől eltérő, hivalkodó építkezéseket, az elmatyósodott Bogdányi utat, s hogy az értékeket leginkább óvni hivatott Pest megyei Múzeumok igazgatósága idegen nyelvű felirattal pénzbeváltót üzemeltetett a kereskedőházban. És bár tankok nem dübörögnek már Izbég felé a Fő téren át, mint tették azt nem is olyan régen, s a szentlászlói busznak sincs megállója a Blagovesztenszka szomszédságában, bárki, bármikor, bárhová behajthat, s a legfőbb városvédő sem neheztel ezért, ha történetesen az érdeke így kívánja.

Milyen hát a város arca? Ráncos, meggyötört, szótlan, s olykor mintha könnyek borítanák. Ami lerí róla, alig érzékelhető, vagy egyszerűen csak együtt lehet, kell élni vele. Végül is nem kapaszkodik a nagykabátunkba, ha sietős dolgunk van, hogy elpanaszolja, hol, mi fáj neki éppen. De ettől még a miénk így is, tekintet nélkül arra, hogy mindenkori urai mostohaként bánnak vele.

Mit szólnának hozzá, ha alkalomadtán, alkonyattájt, amikor elvonult az idegenáradat, és kis ideig magunk között vagyunk, ölünkbe vonnánk a fejét, és végigsimítanánk tisztára mosott kézzel szép, szomorú arcát? Mentés

Kertész Péter - 2005.

 
Névnap
Ma 2018. június 20., szerda, Rafael napja van. Holnap Alajos és Leila napja lesz.
Hírajánló
Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

dr. Kucsera Ferenc emlékére

dr. Kucsera Ferenc emlékéreJúnius 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Trianon 1920. június 4.

A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke -

Szentendre régen
Domor_kapu.jpg Csonka_telep.jpg SZTE_Szanatorium.jpg Gorog_utca_1960.jpg Foter_Risztics_Panto_uzlete_1899_Divald_Karoly_kiadasa.jpg Café Cousteau kávézó_1988.jpg paprikabiro_utca_1960.jpg Benzinkut_HEV_allomas.jpg Bogdanyi_utca_02_1960.jpg Vasutallomas_1914_vasutivillasor_a_volt tuzep_helyen.jpg
Keresés a honlapon