Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa77
mod_vvisit_counterTegnap163
mod_vvisit_counterEzen a héten566
mod_vvisit_counterMúlt héten772
mod_vvisit_counterEbben a hónapban1663
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban3265
mod_vvisit_counterÖsszes látogató33494

Látogatók 3
Dátum: 2017-12-15 19:41

Kertész Péter:Szentendre arca

Szentendre arca

Gondolkodtak már azon, hogy milyen a város arca. Kivált ilyenkor, mikor napokon át szakad az eső, s a legbutább kutya se mártózik meg a medréből kilépő Bükkös-patakba, s a felhők mögül olykor előbukkanó Nap kegyetlenül megvilágítja a kontúrokat. Milyen ilyenkor Szentendre arca? Kedves, meggyötört, kendőzhetetlenül rút, vagy egyszerűen csak olyan amilyen? A költői kérdés lényege az, vajon olyan-e, mint amilyennek évekkel, évtizedekkel ezelőtt megszerettük, vagy éppenséggel látni szeretnénk.

 

Én például képtelen vagyok visszaidézni emlékezetemben azt az időt, amikor még nem szelte ketté Szentendrét a nagy út, amelyet annak idején az Élet és Irodalomban megjelent interjújában Páska Csaba, a tanács akkori műemlékvédelmi felügyelője találóan városgyilkosságnak nevezett. Behunyt szemmel próbálom felidézni ráérős időmben az állomástól a belvárosba vezető utca egykori látványát emlékezetem képernyőjén, de hiába, és még csak azt se mondhatom, az én készülékemben van a hiba, mert hiszen rajtam kívül számosan, mások is hasonló amnéziában szenvednek.

Például milyen épület állt a Posta helyén? Csúnya volt, annyi szent, de karakteres, s ha valaki hosszú idő után jött először Szentendrére, biztos lehetett abban, hogy jó helyen jár. A sárgára meszelt kocsmaépület szomszédságában volt Hemző Ilona első régiségkereskedése, meg valamilyen manufaktúraszerű szövetkezet, ahol az Urbán Teréz, Borsody László keramikus-házaspár kezdte áldásos művészi pályafutását. Az aluljáró fölött, hétvégén nem dübörögtek egymásra licitáló gépkocsi-csodák - nem is volt aluljáró. Ott volt viszont a temető a HÉV-végállomás mellett, a mai buszpályaudvar helyén, bizonyságul, hogy élők és holtak jól megfértek egymás mellett.

Ezt a fajta békés egymás élést a 70-es évek elején még semmi nem veszélyeztette. Elképzelés szerint ugyanis lett volna egy belső és egy külső körút. Előbbi a barokk belvárost kímélte volna meg a gépjárművektől, utóbbi minden itt élőt, mivel - mint az Európa szerte látható - elkerülte volna a várost.

Mikor a négysávos útról a végső, valójában katonapolitikai döntés megszületett, a város akkori vezetői számára nyilvánvaló volt, hogy ez csak nagy vérveszteséggel valósítható meg. A három szakaszban megvalósult beruházás felidézése sokakban ma is sebeket tép fel, hiszen családi otthonokból kényszerültek panelba, vagy a megszokott környezettől távoli fészekrakásra. Különösen a HÉV-végállomás melletti temető áttelepítése járt sok vesződséggel, minden hozzátartozót fel kellett kutatni, hogy járuljanak hozzá szüleik vagy gyermekeik átköltöztetéséhez az akkoriban létesített köztemetőbe, amelyre hamarosan ki lehet tenni a megtelt táblát.

A város Budapest felőli arca ilyenformán már nem is arc, hanem valamifajta kreatúra, amely nélkülöz minden érzelmet és esztétikumot. Jellemző módon 30 évnek kellett eltelni ahhoz, hogy a Dunakanyar körúton, a Római sánc utcánál lévő veszedelmes közlekedési góc végre lámpát kaphasson, miközben az út Bükkös-patak fölötti átkelőjénél történik rendre a legtöbb tragikus kimenetelű baleset. Ki emlékszik ma már arra, hogy ide felüljárót ígértek, hogy a város túlsó végéből iskolába járó gyerekek biztonságban lehessenek? Vagy ki emlékszik arra, hogy a Kovács László utca elején lévő bölcsődét védendő hang- és porvédőt helyeztek kilátásba? Igaz, a kicsinyek jó ideje már biztonságban érezhetik magukat Püspökmajorban, de a bölcsőde egykori épülete, amelynek helyén eredetileg úgynevezett gondozóház lett volna, éveken át sebhely volt a város arcán.

Megszoktuk ezt is, akárcsak az eltávolíthatatlan reklámokat, az engedélytől eltérő, hivalkodó építkezéseket, az elmatyósodott Bogdányi utat, s hogy az értékeket leginkább óvni hivatott Pest megyei Múzeumok igazgatósága idegen nyelvű felirattal pénzbeváltót üzemeltetett a kereskedőházban. És bár tankok nem dübörögnek már Izbég felé a Fő téren át, mint tették azt nem is olyan régen, s a szentlászlói busznak sincs megállója a Blagovesztenszka szomszédságában, bárki, bármikor, bárhová behajthat, s a legfőbb városvédő sem neheztel ezért, ha történetesen az érdeke így kívánja.

Milyen hát a város arca? Ráncos, meggyötört, szótlan, s olykor mintha könnyek borítanák. Ami lerí róla, alig érzékelhető, vagy egyszerűen csak együtt lehet, kell élni vele. Végül is nem kapaszkodik a nagykabátunkba, ha sietős dolgunk van, hogy elpanaszolja, hol, mi fáj neki éppen. De ettől még a miénk így is, tekintet nélkül arra, hogy mindenkori urai mostohaként bánnak vele.

Mit szólnának hozzá, ha alkalomadtán, alkonyattájt, amikor elvonult az idegenáradat, és kis ideig magunk között vagyunk, ölünkbe vonnánk a fejét, és végigsimítanánk tisztára mosott kézzel szép, szomorú arcát? Mentés

Kertész Péter - 2005.

Módosítás: (2017. április 23. vasárnap, 20:28)

 
Névnap
Ma 2017. december 15., péntek, Valér napja van. Holnap Etelka és Aletta napja lesz.
Hírajánló
80 éves Papachristos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész

80 éves Papachristos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész

12 nap 12 ház

Papachristos Andreas

Életrajz-
1937-11-9-én született Lítia-ban [GR],
1948-ban a Nemzetközi Vöröskereszt menekítette ki őt és sok száz árva és félárva gyereket a Görögországban kialakult diktatúra elől Magyarországra.
1953-1957: Budapesti Művészeti Gimnázium, mesterei: Matzon Frigyes, Somogyi József, Miskolczi László;
1962: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Mikus Sándor.
1962, 1967, 1968: Stúdió-díj; 1978: Munkácsy-díj.
1965-től kiállító művész.
1969-től Szentendrén, az új művésztelepen dolgozik,
1982 óta felváltva él Görögországban és Magyarországon. Főként kőszobrokat, a klasszikus görög szobrászat által ihletett stilizált figurákat, figuraegyütteseket, portrékat készít. Műveit kis vázlatok alapján közvetlenül kőbe faragja. (szerk)

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

dr. Kucsera Ferenc emlékére

dr. Kucsera Ferenc emlékéreJúnius 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Trianon 1920. június 4.

A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke -

Csatornafejlesztés Szentendrén

Ferenc József 80. születésnapja alkalmából tartott díszközgyűlésen Ábrányi Emil

Városi fejlesztések

"A város VI. ötéves tervi célkitűzéseit teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Ennek ellenére

Dumtsa Jenő (1838-1917)

(Részlet a 2004-ben megjelent, Dr. Héjjas Pál - Weszelits András: Régi szentendrei képeslapok a XX. század első feléből című CD-romról

Apró házak, piciny, virágos udvarok, girbegörbe, szövevényes utcák, évszázados műemlékek,

Május 7-én, 12 ház égett le Szentendrén

Szentendrét a 18. század második felében egy sor természeti csapás érte. A náddal,

Éljen Május 1. !

Éljen Május 1.!

"Légy üdvözölve május! A munkásnép ünneppé avatta fel első napodat.(...)

Arabok a Danubius szállodában

Kubinyi Lászlóné tanácstag: "Az elmúlt napokban arabok érkeztek az új Danubius Szállóba.

A polgármester tájékoztatja a testületet, hogy a kormány által elrendelt

A polgármester tájékoztatja a testületet, hogy a kormány által elrendelt

Polgármester választás lesz holnap Szentendrén

"Polgármester választás lesz holnap Szentendrén. (...) Jól vigyázzatok, szentendrei városatyák,

In memoriam Deim Pál

In memoriam Deim Pál

In memoriam Deim Pál címmel, emlékkiállítás nyílt a MANK Galériában. Dr. Hóvári János

Kertész Péter:Szentendre arca

Szentendre arca

Gondolkodtak már azon, hogy milyen a város arca. Kivált ilyenkor, mikor napokon át

Átépül - bővül a Városháza

A képviselőtestület megállapította, hogy a harminc éve használt járás-bírósági épület használhatatlan, életveszélyes.

Szentendre és a villanyvilágítás

A századforduló korában reálisnak látszott a korszerű világítás bevezetése,bármennyire hozzátartozott még

Pillanatképek
01 (5).jpg
Keresés a honlapon