Átépül - bővül a Városháza

A képviselőtestület megállapította, hogy a harminc éve használt járás-bírósági épület használhatatlan, életveszélyes.

Ez évben tervek készülnek az új városháza felépítéséről is. (A képviselőtestület 1902.január 30-i ülésének jegyzőkönyve)

 

A mai tanácsháza (városháza)  első alakjában valószínűleg még a XVIII. sz. elején épült s eredetileg a mai Városház térre néző traktusból állott. Építéstörténetének pontos részleteit nem ismerjük, csupán annyit tudunk a városi jegyzőkönyvekből, hogy a XIX. sz. elején nagyobb szabású átalakítást és bővítést végeztek rajta. 1924-ben az akkori idők neobarokk ízlésében átalakították és új épületszárnyakat építettek hozzá. Az átalakítással eredeti jellegéből teljesen kivetkőztették, csupán belső elrendezése és boltozatai maradtak meg a Városház téri szárny földszinti helyiségeiben és folyosóján, valamint néhány díszes vasalású copf vasajtó.
(Holler Miklós SZENTENDRE, 1960)

A város kulturális felemelése érdekében az 1899. december 7-i képviselőtestületi ülésen elhangzott „Saly Ágoston szentendrei lakosnak indítványa a Szent-Endrén létesítendő múzeum és népkönyvtár tárgyában". 1903-ban újra visszatértek erre a kérdésre azzal az ígérettel, hogy a később felépítendő új városháza épületében lesz erre a célra is helyiség. Azonban a századforduló korában sem az új városháza, sem a népkönyvtár, sem a múzeum nem valósulhatott meg.

Utcajavításra, kövezésre, járda lerakásra, az Alsó Izbégi úton kocsival is járható híd építésére 42.000 korona hitel felvételét tervezik. A polgármester javaslata: "Új városházának felépítése, legalább a nagyobb forgalmú utcák kövezése és az utak jó karba hozatala, megfelelő modern világítás, vízvezeték létesítése, a város csatornázása s ezen munkálatokkal összefüggő városrendezési terv elkészítése - mind olyan feladat, melyek mielőbbi megoldása közszükséget képez" - , minderre 600.000 korona törlesztéses kölcsönre volna szükség. (Ebből 240.000 korona az új városházára, ugyanennyi a világításra, 60.000 az utcák kövezésére, karbantartására, 60.000 korona a vízvezetékre, utak, közterek fásítására, a Duna-parti védfal kiépítésére és ehhez kapcsolódó csatornázásra.)
(A képviselőtestület 1908. szeptember 23-i ülésének jegyzőkönyve)

• A városháza épülete egyre szűkebb, ez évben ki kellett költöztetni onnan a rendőrkapitányi hivatalt egyik főtéri ház négy bérelt helyiségébe.
(A képviselőtestület 1908, október1O-i ülésének jegyzőkönyve)

Ferenc József 80. születésnapja alkalmából tartott díszközgyűlésen Ábrányi Emil mondott ünnepi beszédet a "koronás aggastyánt" éltetve. Mementóként bevették a díszjegyzőkönyvbe, hogy a város járvány-kórház, vendéglő- és szálloda, továbbá új városháza építésével, a víz-, csatorna- és világítási hálózat létesítésével teszi emlékezetessé az évfordulót - 1 millió koronás kölcsönből.
(A képviselőtestület 1910. augusztus 18-i díszközgyűlésének jegyzőkönyve)

"Möller Dezső műépítész a városház felépítésére vonatkozó terveket elkészítette, amelyeket ezúttal be is mutatja. A városház építési költségei ez idő szerint circa 40-50 millió koronát tesznek ki. Tekintettel arra a körülményre, hogy a városházának felépítése a város közönségének szerfölött eminens érdeke, már csak azért is, hogy az összes hivatalos helyiségek, melyek jelenleg még négy helyen vannak elhelyezve, egy helyen összpontosíttassanak. (...) A Pénzintézeti Központtól 25 millió kölcsön vétessék fel egy éven belül leendő visszafizetés mellett. (...) A pénz értékének csökkenése következtében ezen felveendő kölcsön a városra nézve csak nyereség lehet."
(A képviselőtestület 1923. április 1.8-i ülésének jegyzőkönyve)

"Szentendre rt. város képviselőtestülete kimondja, hogy a régi városháza villanyvilágítási berendezését felhasználva az izbégi új iskolában a villany-világítási berendezést elkészíteni óhajtja. (...) Az új iskola szeptemberre mindennel fel lesz szerelve, belső berendezését az állam adja, a tanfelügyelőség megkérte a várost, hogy a villanyvilágítást viszont a varos vezesse be, (...) a városháza leszerelt anyagából ezen berendezés aránylagosan olcsón elkészíthető."
(A képviselőtestület 1923.julws 9-i-i ülésének jegyzőkönyve)

A városi földek parcellázása során kötött adás-vételi szerződések többségének indoklásrovata: "A bemutatott és jóváhagyott adás-vételi szerződés a város anyagi érdekeinek megfelelőleg lett megkötve és az eladott terület pedig nyilvános árverés útján lett értékesítve. (...) A befolyt vételár városi vagyonnak (városházépítés) növelésére fordíttatik. (...) Az eladott ingatlan megműveletlen parlag terület, amelynek megművelése az adásvételi szerződésben nemcsak kikötve, hanem biztosítva lett."
(A képviselőtestület 1923. szeptember 19-i ülésének jegyzőkönyve)


Dr. Antolik Arnold jelentése a városház-építésről:

"Kereken 65 millió (0,12 centimes zürichi korona-kurzus mellett) volt előirányozva, (...) A városháza elkészült. A mai napig, illetve december hó 19-eigkifizettunk288.374.531, beveteleztunk288.374.531 koronát. (...) A VI. dűlőnek csak egy részét kell felhasználnunk a tartozások kifizetésére. (...) Amint látni méltóztatik, dacára a nagy számoknak, az előirányzott 65 milliót (0,12 kor) nem léptük túl, mert a mai napig a városházépítésre kijelölt alapnak csak 2/3-ad részét vettük igénybe. (...) A város 20-22 hold ingatlan föláldozása árán olyan törzsvagyon birtokába jutott, amellyel nemhogy csökkentette volna, de tekintélyes mértékben gyarapította vagyonát."
(A képviselőtestület 1923. december 28-í ülésének jegyzőkönyve)

• 1924. április 10-én tartották az új városházépület szemléjét, Moller Dezső köteles május 31-ig elvégezni a hiánypótlást.
(A képviselőtestület 1924. április 12-i ülésének jegyzőkönyve)

• A dollárkölcsön felhasználható "...a meglévő  városháza északi és déli szárnyának kiépítésére, valamint a csendőrtiszti lak felépítésére". A terveket dr. Möller Károly elkészítette. "Fenti (...) épületek után fizetendő bérleti összegek úgyszólván teljesen elegendők a felvett kölcsön törlesztésére": A járásbíróság évi 2000 aranykorona, az adóhivatal évi 3000 aranykorona, a pénzügyőrség évi 3000 aranykorona, a rendőrség évi 1500 aranykorona, a posta és távírda évi 600 aranykorona bérleti díjat fizet majd. A városháza pincéjét a Gazdasági Bank és Takarékpénztár évi 3000 koronáért bérli, ahol "...a mai kornak megfelelő vendéglő céljára alkalmas helyiséget létesít, annál is inkább, mert egy ilyen helyiség a városban valóban közszükségletet képez." (A város eredetileg vízvezeték- és csatornahálózat kiépítésére akart kölcsönt felvenni, de a pénz-ügyminiszter nem járult hozzá.)

(A képviselőtestület 192S.július 7-i, augusztus 11-i, november 14-i, december 29-i ülésének jegyzőkönyvei)