HÍrképekOnline

HírképekOnline
hirkepek.hu

Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa113
mod_vvisit_counterTegnap283
mod_vvisit_counterEzen a héten113
mod_vvisit_counterMúlt héten2510
mod_vvisit_counterEbben a hónapban5609
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban10647
mod_vvisit_counterÖsszes látogató239503

Látogatók 8
2020-01-19 10:48

Szentendre legrégibb gyára

Malom hajtotta — most villany
Szentendre legrégibb gyára


Szentendre legrégibb gyára. Igazolni tudja. Nemcsak okmányokkal, mostani arcával is. Málló vakolatú műhelyeivel, tornácos irodahelyiségeivel, öreg gépeivel. Az első tulajdonos Németországból vetődött erre. Vándor kovácslegény volt, vállalkozó kedvű. 1864-ben megindította a kis üzemet, tűzzel meg kalapáccsal. Csoknyai, a következő tulajdonos, malommal forgatta a gépeket, a víz a malmot, s elkészültek az első Csoknyai- féle szerszámok, melyek hirdették a céget. Aztán egy ki- szuperált vasúti mozdony „hajtotta az üzemet”, ezer meg ezer szíjon keresztül, gőzzel. Az államosításkor, 1949-ben 37-en dolgoztak itt, rá egy évre árammal működtek a gépek.

Hullámháton
Szentendre legrégibb gyára mondja Bernáth Tibor, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat igazgatója.
A huszonkét év óta itt dolgozó dr. Győré Andor főkönyvelő emlékszik arra, amikor kibővítették a kovácsműhelyt, áttervezték, fából felépítették, le is égett 1956 szeptemberében. Kormányhatározat nyomán 1954-ben a Kohó- és Gépipari Minisztérium a Pest megyei Tanács felügyeletére bízta a vállalatot- A kormányhatározat célja, a tanácsok gazdasági megerősítése ennél az esetnél sántított: a minisztérium 26 százalékos veszteséggel adta át Szentendre legrégebbi üzemét.
— Honnan volt a veszteség? — kérdezem dr. Győré Andortól.
— A kéziszerszám hatóságilag megállapított áron kelt el. Nekünk többe került. Dotálták jó ideig.
A tűz után csaknem egymillió forintba került a helyreállítás, s a tanács évenként körülbelül 250 ezer forinttal segítette a gyárat — így csak a legszükségesebbekre futotta. Aztán ez a pénz is elmaradt,
1965-ben már egy fillért sem kaptak.
— Ekkor voltunk a mélyponton. A gyár megszüntetését javasolták, az épületet a Pest megyei Vegyi- és Divatcikkipari Vállalat, a profilt a KGM kapta volna ...
— S mint mindig, a mélypont után újra felfedezték a vállalatot. Akkoriban a Köny- nyűipari Minisztérium adta a szakági felügyeletet, Szentendrén járt főmérnöke megveregette az igazgató vállát: „miért nem fejlesztitek? ...” Egy héten belül háromféle fejlesztési javaslat készült, egyikből sem lett pénz, de legalább nem zárták be a kapukat.
1957-ben pedig úgy várták, stabilizálódik a helyzet, hitelt kaptak, hogy rugóüzemet létesítsenek, és segítsék a szintén Szentendrén üzemelő kocsigyárat. Később azonban egyre kevesebb rugó kellett, s a régi kisipari szerszámokat sem kereste senki, először a kovácsipar szűnt meg, halódni kezdett a bognár, a kádár szakma, s mostanában a közel százféle kéziszerszám zöme az építőiparban dolgozóké. Csak egy- egy különlegességet tudnak mutatni — az Erdészeti Kutató Intézettel közösen kikísérletezett erdészeti fejszékre büszkék ma a szerszámkészítők.

Dotáció után nyereség
— 1966-ban profilrendeletet hoztak, a rugógyártás a szerszám- és gépelemgyárak hatáskörébe került, mi a száz milliméter szélességen aluli lap- rúgók készítését kaptuk feladatul. Országos igényt kellett volna kielégítenünk, 4 millió forintot adtak, hogy építsünk rugó csarnokot, 1967- ben megkezdődött az építés, s tulajdonképpen még most sem fejeződött be. Rugók meg azóta alig kellenek, gyártásuk egyelőre megfér a régi helyen ... Az új gazdasági mechanizmus eltörölte a dotációt, a kéziszerszámok veszteségeit más termékek készítésével kell fedeznünk — mondja Bernáth Tibor.
1954-ben 1 millió forint dotációt kaptak, 1971-ben több mint 2 millió forint volt a nyereség.
— Hogyan?
— Kovácsolt, sajtolt cikkeket, vasszerelvényeket, enyvező bakokat, satupadokat, színesfém öntvényeket, művészi bronzöntéseket készítünk. Ezek hoznak nyereséget. A kéziszerszámok közül 55-nek gyártása farag le több ráint egy millió forintot ebből a nyereségből. A 175-ös harapófogót 14 forint 90-ért adják, s 15 forint 80 fillérbe kerül nekünk. 1968 óta az alapanyagok árai 100— 200 százalékkal emelkedtek, azonban a kéziszerszámok áraiban ezek nem gyűrűztek tovább.
Évente 300—400 ezer darab harapófogót igényelne a belkereskedelem. Szentendrén gyártják egyedül ezt a szerszámot, összesen 80—90 ezret. A többi — tőkés import. Harminc forintért. Devizáért. A döntőfejszét 70 forint 60 fillérért adják, előállítása 80 forint Miután a forgalmazó — a Mezőgazdasági- Gép- és Alkatrészkereskedelmi Vállalat — nem kapott elég fejszét Szentendréről, megpróbálta a hiányzó mennyiséget importból beszerezni. 250 forintot kértek érte. Bernáth Tibor nevetve mondja:
— Mikor ezt megtudtuk, arra jutottunk, exportálunk döntőfejszét, mivel exportnál nincs maximált ár. Jövőre 160 forintért szállítunk belőlük a tőkés országokba.
Most a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyártó Vállalat 15 millió forint értékben készít szerszámokat — az igény 20 millió forint körül mozog.

A kéziszerszám alkonya?
Az új termékek szabadárasak. öntenek, kovácsolnak, forgácsolnak és vasszerkezeti munkákat is végeznek Szentendrén. Piackutatás alapján kezdtek új cikkeket gyártani, kooperálva a PEVDI-vel és a szentendrei ipari szövetkezet
tel. Bernáth Tibor az egyik újdonságot mutatja:
— Fürdőszoba-összefolyó — eddig igen bonyolult öntéstechnikával készítették. Mi alumíniumból öntjük, a PEVDI műanyag bevonata gusztusossá, ízlésessé teszi a terméket, mely eddig hiánycikk volt. Idén körülbelül 8 ezret csinálunk, jövőre 20—30 ezret. A külföldiek is érdeklődnek iránta.
Az új termékekkel igyekeznek tisztességesen konkurrálni a régi gyártókkal — a minőségi követelmények és a határidő betartásával jobb, előnyösebb helyzetbe kerülni a vevőknél. Kihasználni a kis vállalat rugalmasságát, azt, hogy egy új cikket negyedév alatt kikísérleteznek és gyártanak.
— És mi lesz a kéziszerszámokkal?
— A legkifizetődőbb jelenleg az lenne, ha nem gyártanánk egyáltalán kéziszerszámot. Hagyományaink azonban köteleznek. Igyekszünk egyelőre exportra gyártani őket, idén 75 ezer dollár értékben szállítunk külföldre, 1973-ban szeretnénk 100 ezer dollárért. A növekedéssel már 10—15 százalékos nyereség is elérhető. Tavaly Dabason részleget létesítettünk, ide települ majd a harapófogó-gyártás. Most az alumínium testek hetven százalékát Dabason öntjük. Az év végéig a kéziszerszámokat is a községben munkálják meg. Jövőre az alapanyag 80 százalékát itt darabolják. 1975 végére az évi termelési érték 50 millió forint lesz, s a tervek szerint ebből 23 milliót Dabas hoz. (Az idei terv 28 millió.) Új forgácsoló gépeket, öntőberendezéseket, daraboló gépeket, csiszolókat, köszörűket veszünk.
— A kéziszerszámok jövője?
— Tervünk: 1975-ben 25 millió forintért gyártunk szerszámokat. A sorjázási és a befejező műveleteket gépesítjük. A kovácsolás utáni munkákat összevonjuk, jobb szervezéssel megteremtjük a technológiai sort. Reméljük, hogy módosítják az árakat. Ha nem, előbb- utóbb arra kényszerülünk, hogy felhagyjunk a hagyománnyal... — mondja az igazgató.
Elszállt évek
1864-ben egy fiatal kovácslegény tűzzel és kalapáccsal készítette az első szerszámot. Vízimalom hajtotta később a gépeket, a malom rajza a gyár címerében emlékeztet ezekre az időkre. Szentendre legrégibb gyárában csak egy félig kész üzemcsarnok és a villany árulkodik arról, hogy azóta eltelt néhány esztendő. No, és az, hogy hiánycikké váltak a kötött áras kéziszerszámok.
Tamás Ervin
(Pest Megyei Hírlap, 1972. AUGUSZTUS 9.)

 
Névnap
Ma 2020. január 19., vasárnap, Sára és Márió napja van. Holnap Fábián és Sebestyén napja lesz.
Hírajánló
Megalakult az új képviselő-testület

Október 30-án, szerda délután tartották az önkormányzati választást követően az első, alakuló képviselő-testületi ülést a Városháza dísztermében ünnepélyes körülmények között, sok vendég, köztük Hadházy Sándor országgyűlési képviselő részvételével. A bő egyórás ülést követően Fülöp Zsolt polgármester – a képviselők nevében is – beszélgetésre, koccintásra hívta a jelenlévőket.
(forrás:szentendre.hu)
képek: https://szentendre.hu/megalakult-az-uj-kepviselo-testulet/?fbclid=IwAR1r9K8HWusfnCTHQAqG6iYITbYXXJdvqUAE5r1k_uABXm-0yKCsy-cxRHA

Képviselők eskütétele

Az ülés Horváth Ákos, a Helyi Választási Biztosság tagjának beszámolójával kezdődött, aki részletesen ismertette a választás eredményét, mely öt évre meghatározza

Sírni, csak a győztesnek szabad. vagy Jézusmária, győztünk!
Sírni, csak a győztesnek szabad. vagy Jézusmária, győztünk!
Önkormányzati Választás 2019.

Minden választáskor felkorbácsolódnak az indulatok pro és kontra, ez természetes. A jelölteket támogatók - korrekt esetben - a jelöltjük előnyeit mutatja be, felsorolva életrajzát, eddigi munkásságát, jövőbeni terveit, stb.. . Próbálják befolyásolni a meggyőzni a választópolgárokat, hogy miért az ő jelöltjüket támogassák.Ez így helyes is.A választás napján, a választók és a támogatók behúzzák a "ikszet" a számukra megfelelő helyre és este 19 óra után várják az eredményeket. A választási bizottság által kihirdetett eredmény végleges. Lehet ellene hadakozni, ez általában eredménytelen. Tehát, megvan a győztes. A támogatói örülnek, az ellentábor bánatos. (Sírni, csak a győztesnek szabad. vagy Jézusmária, győztünk!)
Úgy gondolom, attól kezdve, hogy kihirdették a győztest, őt mindenkinek támogatni kell, mert ha ő jól végzi a munkáját, akkor az országnak, megyének, településnek is hasznára válik, függetlenül, hogy az egyes ott lakó rá szavazott vagy sem.
" ... aztán exponáltam. II.

“... aztán exponáltam. II.”
Szeretettel meghívom Önt és kísérőjét
2019. szeptember 20-án pénteken 17.30 órakor nyíló,
vetítéssel egybekötött fotókiállításomra,  a Városház Galériába.
(Szentendre, Városház tér 3.)
A megnyitón, Kopin Katalin művészettörténésszel
beszélgetünk a fotókról és Szentendréről.

Önkormányzati választások 2019.

Dumtsa Jenőt — egyedüli jelöltként — "egyhangú felkiáltással" ismét polgármesterré választották.
(A képviselőtestület 1902. október
25"( ülésének jegyzőkönyve)

SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban

SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban
2019. március 14.

Vincze Ottó képzőművész, égboltos megnyitóbeszéde:

Kedves Barátaink! A mostanra kialakult helyzetben Deim Balázs vállalta magára, hogy engem kér fel kiállítása megnyitására, annak minden következményével.

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Zarubay Bence 47 éves, Szentendrén élő és alkotóművész. Festő, grafikus, nyomdász, fotós, zenész, lovas és andragógus egy személyben.

Az andragógia a felnőttképzés tudománya; a felnőttek iskolai

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Életének 82. évében, 2019. február 5-én elhunyt Papachristos Andreas szobrászművész, a Szentendrei Új Művésztelep alapítótagja.

A HÓNAP MŰTÁRGYA II. – Vincze Ottó műtárgyegyüttese

A HÓNAP MŰTÁRGYA II. – Vincze Ottó műtárgyegyüttese

A Városháza előterében egy, a szentendrei kortárs művészeket bemutató új képzőművészeti sorozat indult, amelynek keretében a látogatók egy elemzéssel kísért művet,

VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN 1978

A szentendrei művészet forrásai
VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN

Vajda Lajos műveinek régóta várt retrospektív tárlatát októ- 3 bér elsejéig tekinthetjük meg a Magyar Nemzeti Galériában, | hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között.

Sziráki Ferenc emlékére

Sziráki Ferenc, városunk egykori (1957-1967) tanácselnöke, 2018. október 3-án életének 93. évében elhunyt.
Ezzel a régi interjúval idézzük fel emlékét.

Mit tartogat 1966?
ÚT, CSATORNÁZÁS, LAKÁSOK

Munkatársunk felkereste Sziráki Ferencet, a városi tanács elnökét, akitől az idei évre vonatkozóan a következő tájékoztatást kapta:
— Az 1966-os év jelentős fejlődést biztosít városunknak. Az elmúlt három éven keresztül,

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre.

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez
(részlet)

24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség;

Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Keresés a honlapon