Művésztelep alapítása és sertésállomány
Művésztelep alapítása
Szentendre határában, a szőlőtelepen lévő épületekben és mellékhelyiségekben művésztelepet és festőiskolát alapít a város.
"Indoklás: A művésztelep és iskolának felállítása a város fejlődése érdekében történik annál is inkább, mert erre a főváros közelségénél és természeti fekvésénél fogva kiválóan alkalmas. A város fejlődésére, amely az idegen-forgalmat csak fokozni fogja, előnytelent azon szempontból is, mert az itt festett tájképek útján a város széles e világon ismertté fog lenni, a város állandó kiállítási hely lesz és végül az itteni szép és régi tárgyakról festett képek is elősegíteni fogják egy leendő városi múzeumnak és levéltárnak a mielőbbi felállítását."
(A képviselőtestület 1926. május 6-i ülésének jegyzőkönyve)
Sertésállomány
"A sertésállomány csökkenését egyrészt abban látjuk, hogy ez ideig nem sikerült megfelelő sertéslegelőt kijelölni. (...) Szentendre város területére mangalica fajtájú kanok vannak engedélyezve, holott ólban való nevelésre ezek legkevésbé alkalmasak. Ezen oknál fogva a gazdaközösség körében mozgalom észlelhető arra nézve, hogy angol fajtájú (ún. hússertés) tenyészkanok legyenek alkalmazhatók. (...) A kecskeállomány apadását örömmel látjuk, mert ebből a közélelmezés javulására és bizonyos anyagi stabilizációra következtethetünk. (...) Örvendetes tény, hogy a múlt évben városunkban már 6 tehenészet működött, mely tehenészetek átlagos napi tejhozama 600-700 litert tett ki. Lendületet vett továbbá a baromfitenyésztés is, amennyiben egyre-másra rendeztek be külföldi mintára telepeket, ahol szakszerűleg csak fajtiszta kultúrfajtát tenyésztenek, a fő súlyt a tojáshozamra, a test nagyságára és húshozamára fektetik."
(Polgármesteri jelentés az 1927.évről.) (A képviselőtestület 1928. április 11-i ülésének jegyzőkönyve)