Szemelvények anno LXVI. - dr. Szászy István temetése, művéstelepi szabadaiskola és vízműterület bővítés
Ma, február 25-én, délután három órakor kísérik örök nyugalomra Szentendrén dr. Szászy Istvánt, Óbecse város nyugalmazott községi orvosát,
Torontál vármegye volt tiszteletbeli főorvosát, volt honvéd ezredorvost, aki mint sok más derék községi orvos névtelen hőse volt S vidék közegészségügyének. Saját egészségének árán küzdött a Délvidéken nagyban elterjedt tüdővész, trachoma és az ott gyakran fellépett kolerajárvány hidrája ellen, melyet o maga is átszenvedett, s egyik szeme a frachomának esett áldozatul.
Teljesen megtanulta a szerb nyelvet, 3 mint költő egy kötet válogatott szerb költeménynek magyarra fordításával gazdagította irodalmunkat. Mint kitűnő muzsikus számos a Délvidéken nagyon elterjedt magyar népdalt szerzett. Mint erős magyar érzésű ember a Délvidék elszakítását nem tudta elviselni, szülővidékére vágyott vissza pihenni, s most hazai földben találta meg örök nyugvóhelyét. A gyászszertartást Kontra Aladár óbudai református lelkész, országgyűlési képviselő fogja tartani. Az elhunytat dr. Szászy Béla igazságügyi államtitkár mint testvér és kiterjedt rokonsága gyászolja.
(MTI, 1927. február 25.)
Szentendre város áldozatkészsége és dr. Starzsinszky polgármester lelkes művészetpártolása lehetővé tette, hogy a tavaly alakult és azóta már jelentős sikereket elért Szentendrei Művésztelep ez idén fokozottabb mértékben folytathassa működését. A Művésztelep most nagybányai mintára szabadiskolát is szervez, s ezzel lehetővé akarja tenni, hogy Szentendre festői vidékén nem csak a telep tagjai, hanem kívülállók is dolgozhassanak.
Érdeklődőknek: Bánovszky Miklós titkár, V. Dráva utca 12. III. szolgál felvilágosítással.
(MTI, 1927. március 7.)
A székesfőváros vízműveinek kibővítőséhez szükséges területek kisajátítása ügyében Szentendrén ma délelőtt tárgyalás volt, amelyet Szente elöljáró vezetett. Ártárgyaláson Pestmegye alispánja a székesfőváros jogi és műszaki osztályának képviselői, s több mint száz érdekelt monostori, pócsmegyeri és tótfalusi gazda jelent meg. A felolvasott tervezet szerint mintegy kilencszáz holdnyi területet akar a főváros kisajátítani abból a célból, hogy itt ötven éven belül nagyobb szabású vízművet létesítsen a fejlődő főváros számár-. A jelenlévő érdekelt gazdák és birtokosok éles hangon tiltakoztak az ellen, hogy a főváros kisajátítsa a földterületüket. A szentendrei katonai gyakorlótér is a kisajátítás vonalába esik, azonban a székesfőváros képviselői kijelentették, hogy a kisajátítás alól ezt a területet mentesítik. A székesfőváros képviselői a tervezet mellett szólaltak fel, azonban a viharos hangulat miatt a gyűlés határozat nélkül ért végét.
/MTI, 1932. június 3./