HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa445
mod_vvisit_counterTegnap555
mod_vvisit_counterEzen a héten1163
mod_vvisit_counterMúlt héten2570
mod_vvisit_counterEbben a hónapban7323
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban10613
mod_vvisit_counterÖsszes látogató167578

Látogatók 13
2019-05-22 22:16

Kristályváros – Kósza Sipos László művei

Kristályváros címmel  nyílt kiállítás Kósza Sipos László műveiből a Szentendrei Képtárban

A vendégeket, Kassai Hajnal a Ferenczy Múzeumi Centrum igazgató-helyettese köszöntötte.

Gyürk Dorottya, Szentendre Város  kulturális alpolgármester rövid bevezetője után Kosinsky Richárd művészettörténész  rövid, tömör, érthető megnyitóbeszédével nyitotta meg a kiállítást.
A kiállítás kurátora: Muladi Brigitta, művészettörténész volt.

 

Kosinsky Richárd megnyitóbeszéde itt olvasható:

Kósza Sipos László „…a legszentendreibb szentendrei festő” – fogalmazta meg Perneczky Géza 1968-ban, néhány évvel a festő emigrálása előtt, mikor még csak 25 éves volt. Megismerni, ki- és szétbontani, újraszerkeszteni, majd átrendezni, de még inkább átformálni egy várost – még akkor is, ha olyan emberléptékű, mint Szentendre – egy teljes (és egyenes) életút művészi programja.

Kósza Sipos László archetipikus gondolkodású művész volt, akinek Szentendre mindent átható alapélménye; az ahhoz fűződő kapcsolata egzisztenciális mélységű volt. A művész számára a város egy eleve adott, de alakítható, absztrahálható valóságot biztosított – amely ezért logikus, inherens módon hordozta magában a formai kérdéseket. Mindezt egy olyan művészeti tradícióba ágyazva tehette meg, amelynek Kósza Sipos egyszerre volt örököse, valamint kívülállója. Képein ott van Barcsay konstruktív szemlélete, Vajda transzcendensre való nyitottsága és Korniss vizuális nyelvezete. De ez mind közhely annak, aki már egyszer is végignézett Kósza Sipos alkotásain.

Mert az eddigieken felül van még ott valami más, valami több is. Első pillantásra is kitűnik, hogy a festő nem szereti a zavaros dolgokat, már korai munkáiban is könnyen felfedezhetők a síkban megtartott formák határozott irányvonalai. Ezek később ugyan ívekké lágyulnak, de kép-, és ezért a tekintetet formáló szerepük nem veszít éléből. A városi környezet kemény vonalai, geometrikus alakzataihoz és többnézőpontúságához; majd az 1970-es évektől előtérbe kerülő, a természetet idéző finomabb vonalhálózatokhoz is elemző módon fordul oda a művész, kibontva a belső struktúrákat. És míg az előbbinél határozottan épített kompozíciókkal találkozunk, addig az utóbbit egy nem látható gondolat, néha csak sejthető uralma ír le.

Talán igaza lehet Szabó Júliának, mikor Kósza Sipos László szentendrei látványait szimbolikusan kezeli. Nem EGY város szimbóluma, hanem a festő László élménye róla – bár Szabó Júlia nem ebbe az irányba gondolkodott tovább. Szentendre, minden jelentésével együtt a magyar művészet történetében, a festő egzisztenciája. Egy gondolat, egy élmény, amely idővel megfakul és ettől átalakul azzá az ősélménnyé, aminek Kósza Sipos is mutatja nekünk.

A kristályprizmán keresztül felvillantott töredékek halk szavúak, visszafogottak – mintha egy fátylon keresztül szemlélnénk. De egészüket tekintve mégis súlyosak, határozottak, nehezek…

A Kisváros rétegzettsége és erőteljes színei Németh Lajos szavaival „a dombra olajosan felkúszó város” élő képét adja: látványt mutat, tényleges tapasztalatot, ahol a ritmus adja magát, a szerkezet ráömlik a nézőre. A homogén háttér – már ha beszélhetünk ilyenről – erős kontrasztba és síkba helyezi az emlékképet: még egyértelműbben elénk helyezve, felmutatva Kósza Sipos struktúráját.

Idővel azonban a színek homogenizálódnak, az emlékek megkopnak. Elférnek a mellényzsebünkbe hajtogatva, miközben kitöltik gondolatainkat. Az élek ellágyulnak; az organikus formák egymásba fordulva, hullámozva egy folytonosan létrejövő, szekvenciákra épülő, a tekintetnek kényelmes rendszert szőnek – olyan útvesztőt, ami mindig önmagunkhoz vezet vissza.

Kósza Sipos László alkotásain a megízlelés után kibontja nekünk Madelein süteményének receptjét, hogy mi is megformálhassuk belőle a magunkét.

A Nagy kristályváros fehérjei és kékjei belülről fénylenek, magukat bontják ki, és ahogy kicsapódnak a felszínre jegecesednek ki. Szinte érezhető a megszilárduló felületek recsegése-ropogása, mint a repedező jégtábla, a kristályok érces vagy tiszta pengése. A tekintet mindenen megcsúszik, megbicsaklik és könnyedén siklik az egyik sokszögről a másikra, végigkövetve a festő diktálta ösvényt. Kis tisztásként, majdnem az aranymetszésben kiszerkesztett fehér mezőben pihenhetünk meg – de csak egy pillanatra.

A festmény egyfajta gyűrött térképként, puzzle-szerűen mutatja nekünk az egyszerre szilárd és tűnékeny, egy színhangulatban megtartott struktúrát. Talán nem is illenek össze a részek, talán nem is így következnek egymásra. Sokszor széthajtogatott (emlék)kép ez, amely itt-ott már meg is kopott, lepergett, hiszen sokszor vette elő a festő. Minden szegmensből, egymásra felelgető kristályból kibontható, felépíthető az egész. Kósza Sipos műveinek átható nyugalma csak a felszín: alatta mint a gleccser, vagy ahogy a fűszál nő, de minden mozgásban van, volt és lesz.

A kiállítást végül Passuth Krisztina, talán még ma is valamelyest aktuális mondatával nyitom meg, miszerint Kósza Sipos László „egész életében nem érte el, hogy őt megillető, valamelyest rangot jelentő önálló kiállítása legyen akár Magyarországon, akár később, élete második felében, Németországban.” Talán ezzel a kiállítással is sikerül ezt helyreállítani.

 
Névnap
Ma 2019. május 22., szerda, Júlia és Rita napja van. Holnap Dezső napja lesz.
Szentendre Művészet - Vincze Ottó
10_model.jpg 06_szurke.jpg 11_model.jpg 09_barna.jpg 08_fekete.jpg 07_fekete.jpg 13_model.jpg 04_szurke.jpg 05_szurke.jpg 15_model.jpg
Hírajánló
SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban

SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban
2019. március 14.

Vincze Ottó képzőművész, égboltos megnyitóbeszéde:

Kedves Barátaink! A mostanra kialakult helyzetben Deim Balázs vállalta magára, hogy engem kér fel kiállítása megnyitására, annak minden következményével.

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Zarubay Bence 47 éves, Szentendrén élő és alkotóművész. Festő, grafikus, nyomdász, fotós, zenész, lovas és andragógus egy személyben.

Az andragógia a felnőttképzés tudománya; a felnőttek iskolai

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Életének 82. évében, 2019. február 5-én elhunyt Papachristos Andreas szobrászművész, a Szentendrei Új Művésztelep alapítótagja.

VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN 1978

A szentendrei művészet forrásai
VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN

Vajda Lajos műveinek régóta várt retrospektív tárlatát októ- 3 bér elsejéig tekinthetjük meg a Magyar Nemzeti Galériában, | hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között.

Sziráki Ferenc emlékére

Sziráki Ferenc, városunk egykori (1957-1967) tanácselnöke, 2018. október 3-án életének 93. évében elhunyt.
Ezzel a régi interjúval idézzük fel emlékét.

Mit tartogat 1966?
ÚT, CSATORNÁZÁS, LAKÁSOK

Munkatársunk felkereste Sziráki Ferencet, a városi tanács elnökét, akitől az idei évre vonatkozóan a következő tájékoztatást kapta:
— Az 1966-os év jelentős fejlődést biztosít városunknak. Az elmúlt három éven keresztül,

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre.

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez
(részlet)

24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség;

Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

Keresés a honlapon