HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa439
mod_vvisit_counterTegnap555
mod_vvisit_counterEzen a héten1157
mod_vvisit_counterMúlt héten2570
mod_vvisit_counterEbben a hónapban7317
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban10613
mod_vvisit_counterÖsszes látogató167572

Látogatók 10
2019-05-22 22:08

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre. Hiszen a városnéző idegenek is érdeklődnek olykor városunk nevének eredete iránt. Sajnos, a város történetét ismertető írásművek vagy nem foglalkoznak behatóbban a fölvetett kérdés tisztázásával, vagy pedig megtévesztenek fejtegetéseikkel és megállapításaikkal, amelyek nem bizonyíthatók hiteles oklevéltári adatokkal.

Szofrics Pál, a szentendrei származású, szerb történetíró foglalkozott először részletesebben a Szentendre helységnév kérdésével. A Monumentumok Szentendre múltjából és jelenéből című művében több verziót említ városunk nevének eredetére vonatkozólag. — Az egyik magyarázat szerint „a kereszténséggel egy új tényező jelenik meg Pannónia földjén, s ennek a tényezőnek köszönheti Szentendre is nevét”. — Ugyanis egy pannóniai legenda szerint „a pannon püspöknek Szent Andronikust szentelték fel”, akit később a nép Szent Andreanusnak nevezett. (Pál apostol említést tesz az első században élt Andronikusról, mint fogolytársáról. Római levél, 16. r.).

Szofrics fentebb említett .könyvében más magyarázattal is találkozunk. Megemlíti, hogy I. Endre, Árpád-házi királyunk, amikor hazatért orószföldi .száműzetéséiből, 1056 körül Visegrádon, bazili- ta kolostort alapított görög szertartású szerzetesekkel, András apostolnak, Oroszország védőszentjének tiszteletére, mivel felesége, Anasztázia, a kijevi fejedelem leánya, orosz nő volt. — Szofrics ehhez azt is hozzáfűzi: „nem lehetetlen az sem, hogy a visegrádi kolostornak városunk környékén filiája létesült (Kloster Sanct Andreas), s az itt keletkezett község  hálából felvette  ennek a kolostornak nevét, annál inkább, mivel az a királyi alapító neve is, és mivel Szent András apostolt a keleti népek a keresztény egyház alapítójának tekintik. Végül, ezzel a névvel egyesíthető volt Szent Andronikus neve is, akit később a népnyelv Sízent Andreanusnak hívott”.

Elismerés illeti Szofricsot azért, hogy szülővárosának múltjából sok nevezetes mozzanatot örökített meg művében. Azonban megvallja, hogy a rendelkezésre álló forrás művek mellett „még szájhagyományok is használtattak fel, ahol ez szükséges volt”, ilyen szájhagyomány volt Andronikus (Szent Andreia- nus) pannóniai püspöksége is. — Ezt maga Szofrics is csak legendának tartja. „Pannónia területén az első két században a kereszténységnek még a leggyengébb lüktetését sem tudjuk megállapítani” — írja dr. Nagy Tibor, a római kor ■kiváló történésze A pannóniai kereszténység története című könyvében. (22. 1). —
Nyilvánvaló tehát, hogy Szentendre nem Andronixus- nak köszönheti nevét. — De azt is csak szájhagyománynak tekinthetjük, hogy I. Endre uralkodásának idejében városunk területén vagy környékén olyan kolostor létesült volna, amely a visegrádi Szent András (Szent Endre) kolostor hatáskörébe tartozó filia lett volna, és a kolostor körül keletkezett község felvette a kolostor nevét. — Semmiféle régi oklevélben nem találhatunk erre bizonyító adatot, de arra sem, hogy I. Endre lett volna Szentendre névadója.

Városunkban többen ismerik Apolczer Júlia Szentendre település-földrajza című doktori értekezését (1938), amely megvan a szentendrei járási könyvtárban és mások birtokában is. — Apolczer az adatokat Szofrics művéből meríti és szerinte is a „Kloster Sanct Andreas”-ról nevezték el városunkat Szentendrének. (A kolostor kérdésével külön cikkben foglalkozunk majd részletesen.)
A Szentendre helységnév tisztázásánál a legendák, száj- hagyományok, mende-mon- dák mellőzésével a hiteles levéltári okiratok adataira kell figyelmünket fordítani. — Városunk középkori múltjából azonban kevés ilyen oklevéltári adat maradt fenn. Egyik fontos adat 1146-ból származik, amikor
II. Géza király  megerősíti Fulco nevű telepesnek a pannonhalmi apátság részére tett hagyatékát. Az oklevelet a veszprémi püspöknek Szentendrén, a Duna mellett levő udvarházában állították ki — „in Curia epis II. copali S. Andreae secus Da- nubium”. (Szentpétery Imre: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke. Bp. 1930. 73. sz. — Bártfai Szabó László: Pest megye okleveles emlékei. 1938. 3. 1.)
Ennek tanúbizonysága szerint Szentendre a veszprémi püspök  Duna melletti birtokának központja lehetett. Ezt a birtokot a veszprémi püspök már 1002- ben kapta, amint ezt egy hiteles okirat bizonyítja. (Hazai okmánytár VI. kötet x. — Szentpétery i. m. 73. sz.) — A veszprémi püspökséghez tartozó településnek említi egy okirat 1196-ban is. (Fejér György: Codex Diplomaticus Hungáriáé. II. 302. 1.)

Szentendre a veszprémi püspökség birtoka volt 1318- ig, amikor István püspök cserébe adja I. Károly királynak Zala megyei birtokáért. (B. Szabó i. m. 33. 1. — Borovszky S. Pest megye monográfiája. — Pest megye műemlékei. I—II. k.)
A rendelkezésünkre álló kevés emlékanyagból is kitűnik, hogy Szentendre volt a helység neve ennek a településnek már az Árpád-házi királyok idejében, a XI. vagy XII. században 1002—1146. között. A veszprémi püspökségnek is része lehetett a névadásban, hiszen több, mint 300 évig birtokába tartozott ez a helység, amely már 1226- ban főesperesi központ volt Pilis vármegyében. (Jankovics Miklós: Buda környéki plébániák középkori kialakulása. Bp. Régiségei XIX. 58—59 1. Horler—Kuthy: Szentendre 19. 1.)

Az a Szent Endre, akiről városunkat elnevezték, nem lehetett más, mint András apostol. Az Endre név már az Árpád-korban elterjedt változata volt az András névnek. (Révay: Lexikon.)

Szentendre, mint Árpádkori magyar település az egykori Ulcisia castra területén
kilenc évszázados, viharos történelmi múltra tekinthet t vissza és megtartva ősrégi nevét, most erőteljes lendülettel halad előre a fejlődés útján.

PMH, 1966. szeptember 10 és 14-i szám
Vajda István

 
Névnap
Ma 2019. május 22., szerda, Júlia és Rita napja van. Holnap Dezső napja lesz.
Szentendre Művészet - Vincze Ottó
10_model.jpg 14_model.jpg 07_fekete.jpg 13_model.jpg 05_szurke.jpg 12_model.jpg 02_szurke.jpg 09_barna.jpg 08_fekete.jpg 06_szurke.jpg
Hírajánló
SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban

SPACE - Deim Balázs fotókiállítása a Partmoziban
2019. március 14.

Vincze Ottó képzőművész, égboltos megnyitóbeszéde:

Kedves Barátaink! A mostanra kialakult helyzetben Deim Balázs vállalta magára, hogy engem kér fel kiállítása megnyitására, annak minden következményével.

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Hazatérés - Zarubay Bence retrospektív kiállítása

Zarubay Bence 47 éves, Szentendrén élő és alkotóművész. Festő, grafikus, nyomdász, fotós, zenész, lovas és andragógus egy személyben.

Az andragógia a felnőttképzés tudománya; a felnőttek iskolai

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Elhunyt, Papachristos Andreas szobrászművész

Életének 82. évében, 2019. február 5-én elhunyt Papachristos Andreas szobrászművész, a Szentendrei Új Művésztelep alapítótagja.

VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN 1978

A szentendrei művészet forrásai
VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN

Vajda Lajos műveinek régóta várt retrospektív tárlatát októ- 3 bér elsejéig tekinthetjük meg a Magyar Nemzeti Galériában, | hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között.

Sziráki Ferenc emlékére

Sziráki Ferenc, városunk egykori (1957-1967) tanácselnöke, 2018. október 3-án életének 93. évében elhunyt.
Ezzel a régi interjúval idézzük fel emlékét.

Mit tartogat 1966?
ÚT, CSATORNÁZÁS, LAKÁSOK

Munkatársunk felkereste Sziráki Ferencet, a városi tanács elnökét, akitől az idei évre vonatkozóan a következő tájékoztatást kapta:
— Az 1966-os év jelentős fejlődést biztosít városunknak. Az elmúlt három éven keresztül,

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre.

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez
(részlet)

24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség;

Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

Keresés a honlapon