HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa13
mod_vvisit_counterTegnap156
mod_vvisit_counterEzen a héten889
mod_vvisit_counterMúlt héten1451
mod_vvisit_counterEbben a hónapban4215
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban8159
mod_vvisit_counterÖsszes látogató84730

Látogatók 1
2018-09-21 02:45

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

hogy a •tulajdonosnak kantinja volt Csillaghegyen a Téglagyárban. Az édesapám oda szokott járni, mint jóbarát. (Ti.: Falk Bertalan) És egy alkalommal az öreg, Baungartner azt mondja: Te, Falk, kellene valami üzletet csinálni. Azt mondja, milyen üzletet? Hát én nem bánom, akármilyen üzletet, van nekem egypár forintom. Kérdezte az édesapám, hogy mennyi pénzed van? Azt mondja, 10.000 koronám, - akkor még korona volt.- Jól van,-azt mondja - egy hét múlva jövök újra látogatóba és akkor majd én referálok neked. Az édesapám nagyszerű ember volt, spekulált mindig, de saját magán nem tudott segíteni. De a barátján segített olyan formában, hogy elkezdett spekulálni és kitalálta, hogy Szentendrén egy modern mozit kellene csinálni, - habár volt egy mozi, de az nem volt modern, padokkal volt ellátva, úgyhogy kényelmetlen volt. (Ti.: a Pathegráf) A Baungartnernek volt egy háza a Duna-parton,ahol ma is a mozi van. És az én apám összejárta az összes iparosokat, akiknek ott munkát kellett szerezni. A kőművessel beszélt, elment a Pathegráf kölcsönzőbe, mennyibe kerül a gép» persze villany akkor még Szentendrén nem volt, arról is gondoskodni kellett, és megegyeztek. Elment az Öreg minden költségvetéssel a Baungartnerhez és mondja: Na, Gyurikám, egy mozit kell Szentendrén csinálni. Ugyan kérlek szépen, hogyan csináljak én egy mozit, hát én kalapos vagyok, nem értek a mozihoz. - Neked nem kell semmihez sem érteni. Add oda a 10.000 koronádat, én mindent megcsinálok, már ki van kalkulálva, nézd, itt van a költségvetés. Meg is egyeztek, az öreg Falk mindent megszerzett, mindent megszervezett, megépítették a mozit. Vettek egy lokomotívot, beállítottak egy "villanyomformert", mely az áramot szolgáltatta. Páholyt is csináltak a moziban, a modern mozit berendezték. Es akkor még nem volt hangos mozi, hanem némafilmek voltak.


Az apám vállalta a kikiáltó szerepet, mert minden filmhez kaptak egy ilyen brosúrát, amelyben nagyjából le volt vázolva a tartalom, és az öreg ezeket bemagolta és előadás alatt ezeket előadta. Az akkori urak nagyon megszerették ezt a mozit és jókat mulattak, mert az öreg nagyon mókás ember volt, beleszúrt mindig valami nevetnivalót. A másik mozi kénytelen volt elmenni Szentendréről-, Állítólag - én nem tudom, csak úgy hallottam -,hogy kapott valami kielégítést - elment Szentendréről. A mozi megindult.

Az apám szerezte be a filmet. Az apám vitte vissza a filmet. Mi adtuk ki a jegyeket is, mi ültünk a pénztárba, ezért az édesapám kapott 4 korona 50 fillért hetenkint, és a cukorkát árultuk az előcsarnokban. Egy év múlva a mozi nagyon meg indult^ odaállt az apám: Te, Gyurikám, most a mozi megindult, szépen megy, légy szíves javítsál nekem. Nagyon sajnálom, én neked nem tudok javítani. Hát akkor én kénytelen vagyok és itt hagylak tégedet. Na mit csináljak - azt mondja a Gyuri -, egy dolgot azonban megkötök veled. A moziban egy hely neked mindig marad, az első sorban. Szépen kifejezte az apám, hogy mit csinálok azzal az első hellyel, és otthagyta a mozit, nem is ment többé feléje. Közben azonban ilyen röplapokat indítottak és meg sértette a másik mozist, a Goldbergert, ezért az apámat egyszer be is zárták, sajtó útján elkövetett vétség miatt. Ezt a hetet még megfizette a Gyuri neki, többet nem.

G. Sin Edit:Szentendre a XIX – XX. század fordulóján (1890 – 1914)

A SZENTENDREIEK nyolcvannégy éve járhatnak helyben moziba.

1903-ban állították fel a Duna-parton, a Görög utca sarkán az első, városról városra vándorló ponyvasátort. Mellette ott dübörgőtt a cséplőgép-lokomobil, amely a filmvetítő forgatásához szükséges energiát fejlesztette. A masina sípolásával a gépész megfelelően imitálta a filmen berohanó vonat füttyét. Az ilyent még soha nem látott szentendreiek — gyerekek es felnőttek rémülten ugrottak fel a székekről. Odanézni is alig mertek az istenkárom ló” csodára. De azért mindig eljöttek. Az új szórakozás annyira felkeltette a helyi Vállalkozó kedvet, hogy még. az évben, megnyílt az első állandónak ígérkező szentendrei mozgóképszínház. Működéséről a Szentendre és Vidéke Hírlap 1903. március 20-i száma tudósít.

Wastl Béla fényképészmester a városházával szemben, a Topolánszky-házban csütörtökön megnyitotta műhelyét. A filmekét hetenként kétszer változtatja, vagyis minden második előadásra új műsor kerül. Előadások szerda és csütörtök, szombat és vasárnap. Hétköznap 6-tól 9-ig, vasárnap 3— tói 9 óráig. Wastl mester kézzel forgatta a filmet. De nem sokáig, mert a ház szűk vaskapuját hamar bezáratta a városi hatóság. Állítólag a sűrű be- és kijárás zavart okozott, ezért sürgősen megvonták az engedélyt.

Goldberger Ferenc folytatta tovább a Szórakoztatást. 1911-ben a Bogdányi utcában (ma Vörös Hadsereg útja) a régi gőzmalomban megnyitotta a Panthegráf nevű moziját, ahol az udvarban zakatolt a lokomobil, benn a parányi nézőtéren pedig gramofon tompította a felesleges zajt és kísérte a film cselekményét. A filmsorozatok kedvelőinek itt egy hétig kellett izgulniuk a hősök sorsáért, mert mozielőadás csak vasárnaponként volt.

1913-ban aztán felgyorsult a fejlődés. Baumgartner György, a csillaghegyi téglagyár kantinosa, aki már Szentendrén lakott, a mai mozi épületének felső részén, pénzével és kedvével társult a helyi Falk Bertalan üzleti érzékével és zseniális ötlettel megnyitották az
Apolló Mozgót az alul levő Psitzer-féle vaskereskedés akkor szinte üresen álló hosszú raktárában. A felállított vásznon először természetesen némafilmek peregtek. A tulajdonosok az élmény kiteljesítéséért kikiáltót alkalmaztak. aki megható szavakkal követte az eseményeket, önmagával folytatott remek párbeszédei révén mindenki előtt érthetőbb lett a cselekmény. Ilyenformán: „Francois, az ifjú gróf felszakíccsa az ajtót, belép és szól: Szeretlek Mariann. A lány szomorúan mondja: Te nem szoksz jókor jönni. Távozz Francois."

Később a közösségi élet központja lett az Apolló Mozgó. Wolff József, Pepi bácsi a csendes hétköznapokat, kihasználva 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején szerdánként politikai felvilágosító előadásokat tartott itt. Április 7-én pedig itt tartották meg az első igazi tanácsválasztást.
A MŰKEDVELŐ színházi társulat előadásainak is többnyire a mozi adott helyet.
Dr. Dezsőfy Ferenc, a későbbi polgármester rendezésében és aktív közreműködésével évente 2—3 színdarabot is bemutattak díszlettel és komoly ruhatárral a helyi érdeklődő közönség nagy tetszése és tapsa mellett. A harmincas évek végén Szentendrén is felváltotta a némafilmet a hangosfilm , ami csak tovább növelte a mozi népszerűségét. Az Apolló Mozgó vezetése apáról fiúra szállt, amíg 1948-ban államosították. Azóta Felszabadulás filmszínház néven működik. Az évek során kísérleteztek kertmozival, majd autósmozival, de ma újra egyedül szolgálja a város lakóinak szórakoztatását.

Gavrilovits Ferenc -Pethő Németh Erika

(PMH, 1987. január 15., CSÜTÖRTÖK)

"Apolló «Projectograph» villamoserőre berendezett mozgófénykép - színház Szentendrén a régi malomközben ma, vasárnap új, fényes és szenzációs műsorral tartja megnyitó előadását. Kezdete d.u. 2 órakor. Hétfőn új műsor, szíves pártfogás kéretik. Wastl Béla fényképész."
(Szentendre és Vidéke, 1910. december 25.)

Wastl Béla fotográfusnak 1913 májusáig a Püspök utcában volt műterme.

",Panthegraf villamos mozgófénykép színház. Minden vasárnap teljesen új műsor!

Az előadások kezdete délután 2 órakor!" (apróhirdetés)

A szentendrei filmszínház műsora: Meseautó. (Pilishegyvidéki Hírek, 1935. május 5.)

Goldberger - mozi

Bogdányi utca 50. számú házban üzemelt a Goldberger - féle mozi, Utána, 40 évek közepe körül mint "malom" daráló üzemelt, egy Demeter vezetéknevű úr volt a tulajdonos.
1949-óta van a jelenlegi tulajdonosok tulajdonában.

Tudtommal, a Bogdányi.u50-alatt a malomépületben Mozi-is működött =cc a 20.sz-fordulón, A malom-gépeket 1948-49ben államosították, leszerelték - csak egy takarmány-daráló maradt meg egy pajtában.- - A malom helyére került a Ny-pestmegyei Népbolt Váll. 74.sz boltja. Élelmiszert és háztartási-vegyiárut forgalmazott (!) az É.i városrész lakói részére . . .

"Filmszínházunk gépi berendezése korszerű, korszerűtlen azonban a nézőtér. (...) Mindennek ellenére a filmszínház látogatottsága jó (éven-te 200-250 ezer ember) és azok közé a filmszínházak közé tartozik, amelyek nem ráfizetésesek, sőt évente 60-80 ezer Ft tiszta nyereséggel zár.
(Az 1960. január 29-i tanácsülés jegyzőkönyve)

A Teátrum étterem parkolójában nyílik augusztus 20-án az ország első autósmozija. Hetven gépkocsiból nézhető egyszerre a vászon. (Pest Megyei Hírlap, 1981. augusztus 9.)

"A belváros északi részén lévő Teátrum épületét a hozzá tartozó parkolóval (autósmozi) együtt megvásárolja a város." (Új Szentendrei Hírlap, 1999. március 6.)

Nem annyira kulturális, mint inkább a kevésbé igényes tömegszórakozás kielégítésére alkalmas intézmény volt Szentendrén a mozi. Az élő visszaemlékezések szerint 1905—06 körül jelent meg a városban az első vándormozi a Dunaparton egy sátorban. Körülbelül két hétig volt a városban. A nagyjából száz férőhelyes nézőtéren állandóan telt ház volt az alacsony belépődíjak mellett. A „film" egy távolról közeledő kis pontot mutatott be, amelyről közelebb érve, felnagyítva kiderült, hogy vonat — az asszonynép éles sikolyai, ájuldozásai közepette. Az első összefüggő filmtörténet Jézus életét és kínszenvedéseit mutatta be. A film láttán óriási zsidóellenes pánik tört ki a nézőtéren.

A második, hosszabb ideig működő moziban még acetilén-karbid lámpával világítottak és kézzel tekerték a vetítőt. Itt már a divatos párizsi és amerikai némafilmek kerültek műsorra.

E korszakban egyik mozi tönkremenetele után gyorsan létrejött egy másik. A Szentendre 1912. január 21-i számában megjelent apróhirdetés már a város időben ötödiknek felállított mozijába invitálta a közönséget: „Pathegráf villamos mozgó fényképszínház Szentendrén; Epizód Mária Antoinette életéből".

(FEJEZETEK PEST MEGYE TÖRTÉNETÉBŐL II.

G. SIN EDIT: SZENTENDRE A XIX—XX. SZÁZAD FORDULÓJÁN (1890—1914)

Partmozi

"Moziba megy a hold, vigyorog a képe..."

10 ÉVES A P'ART MOZI

Szinte hihetetlen, hogy egy lelkes kis csapat elhatározta: mozit csinál Szentendrén. Önzetlen magánszemélyeket és vállalkozókat, nagyvonalú támogatókat nyertek meg céljuknak. Nevüket azóta is minden nap olvashatjuk a P'Art Mozi falán.

2005-ben az első próbavetítésen a burkolatlan nézőtéren, még házi kedvenceikkel mozizhattak a Szentendreiek. A Zoom Mozgókép-és Médiaműhely Alapítvány lelkes tagjai és az őket segítő megannyi szentendrei rengeteget tett azért, hogy, kedves, színes, a kultúrának helyet adó családias légkörű helyet teremtsen, mely a mai napig az alapítói szándék szerint működik.

A „több mint mozi” elképzelés mára valósággá vált. Szóról-szóra ismételhetném a mozi egykori alapító-vezetőjének, Szondy Andreának szavait, melyek változatlan aktuálisak ma is:„A mozit sikertörténetnek tartom, amiben rengeteg munka van, és többek részéről nem kevés anyagi és emberi áldozat is. És persze nagyon sok szeretet és pozitív visszajelzés, ami erőt ad akkor is, amikor nehezebben mennek a dolgok.”

Az art mozik helyzete mindig speciális volt a film és mozi szakmán belül. Egy olyan zöld oázis az elüzletisedett és tartalmilag elsilányult plaza mozik „sivatagában”, amely felfrissülést és szellemi táplálékot nyújt az arra vágyóknak. Szentendre pedig olyan város, amely büszkén jelenti, hogy igen, nekünk szükségünk van mozira és leginkább művész mozira.

Ezt bizonyítja a P’Art Mozi népszerűsége, évek óta folyamatosan emelkedő néző száma és jó híre, melyet nem csak Szentendrén, de a szakmán belül is kivívott magának. Az Art Mozi Egyesület többi művész mozijával azért dolgoztunk,hogy életben tartsuk a művész mozikat a jövőnek, hiszen nem az a cél, hogy a fiatalság plazákban és reality show műsorokon szocializálódjon, hanem az, hogy már óvodás korban elsajátítsák a filmnézési szokásokat és megismerjék az igazi mozi élményt, moziban nézzenek értékes művészi alkotásokat.

Ahogy kiállítási anyagokat sem laptopon érdemes nézni, hanem élőben a kiállító teremben, úgy a filmet is moziban nézik a filmművészet iránt elkötelezett emberek.

A mozi rengeteg vihart megélt e dekád során, mert különböző vezetők, különböző elképzelésekkel közelítették meg, de egy biztos, a mozi bizonyított és napjainkra a város egyik meghatározó kulturális bázisává vált, amely az év legalább 330 napján keresztül nyújt tartalmas, színes és színvonalas szórakozást, és program-lehetőséget nem csak a szentendreieknek, de a kistérség valamennyi lakójának is, hiszen ez az egyetlen filmszínház Óbudától Esztergomig a Dunakanyarban. A mozi célja mindig a közösség szolgálata volt, a filmnézési igények maximális kielégítése valamennyi korosztály számára.

Kikristályosodott műsor struktúrával, a szentendreiek kedvenc és keresett témáinak feldolgozásával, a helyi történeti és művészeti értékek bemutatásával, közvetítésével, az itt élők megszólításával. Úgy érezzük ezt sikerült megvalósítani az elmúlt 10 esztendő során. A P’Art Mozi Szentendre egyik kis gyöngyszeme, ahol családias környezetben lehet eltölteni egy kellemes estét, ahol egyéni és csoportos igények is meghallgatásra találnak, ahogy az egy kisvárosi környezetben elvárható.

Tíz esztendeje – a kezdetekben még szinte úttörőként – a P’Art Mozi működési koncepciója egyfajta mini kulturális központ életre hívása volt, ahol a filmprogramok mellett rendszeresen kiállítások, tanfolyamok, szakmai táborok, előadó művészeti, várostörténeti és beszélgetős estek, zenei és irodalmi események, szaktanfolyamok kerültek megrendezésre. Ezek jogosultságát néhány vezető kétkedve, mások örömmel fogadták, az idő pedig bebizonyította, hogy igen ezekre nemhogy szükség van, de mára létjogosultságot is nyert, mert egyre több művész mozi bővíti programját hasonló kulturális rendezvényekkel, hiszen a multikulturális funkció korkövetelménnyé vált!

A mozi történetében óriási előrelépés volt az art mozik számára kiírt digitális pályázat eredményessége. Ennek révén több mint 20 millió forintos beruházással sikerült a P’Art Mozit digitalizálni és ezzel megmenteni a bezárástól, hiszen 2012-ben valamennyi mozi átállt a digitális filmek vetítésére, mivel többé nem készülnek hagyományos géppel vetíthető 35 mm-es kópiák.

Amelyik mozi nem digitalizált az meg is szűnt.

10 éve nyílt meg a P'Art Mozi a Dunakorzón / Kép: partmozi.hu

10 ÉVES A P’ART MOZI !

E jeles évforduló alkalmából egész éven át tartó rendezvénysorozatot tervezünk, melynek létrehozásához és megalkotásához felállt egy stáb, melynek tagjai a mozi egykori alapítói, a P’Art Mozi Baráti Kör tagjai, valamint olyan mozi rajongók, akik mindig a mozi mellett álltak és segítették annak munkáját. A 2015-ös esztendő műsorstruktúrája a 10 ÉVES A P’ART MOZI programsorozat köré rendeződik, mely havi rendszerességgel jelentkezik, a filmes programokon túlmenően, különféle művészeti műfajokban is.

Kedves szentendreiek, Kedves Dunakanyariak, Kedves Filmbarátok! Álljuk körbe EGYÜTT az év végén a P’Art Mozi születésnapi tortáját !

/Klötz Ildikó/

Fotográfia

A Független Újság 1922. február 16-án lelkendezve számolt be a város első fényképészeti szaküzletének megnyitásáról. A kisváros óriási szenzációját azt jelentette, hogy 1922-ben Szentendre vizuális kultúrája, fotó- és képzőművészete kis lépéssel hatalmas ugrást tett. Weisz József Görög utcai intézménye a semmiből indulva hamarosan őstémák tucatjait ragadta s ragadtatta meg.

Ifjú pár a Fő téri Fotó KTSZ műtermében 1960-ban. A korra jellemző dísztelen, semleges háttér elé állított mennyasszony és vőlegény fejét "csavargatja" megfelelő pózig a szövetkezet fényképésze. Hasonló körülmények között készült esküvői emlékkép sok családi albumban fellelhető, azonban a fotóst munka közben ábrázoló felvétel aligha... Még kevesebben láthattak a zárt ajtók mögötti laborba! Ónodiné Deisinger Margit muzeológus a műteremi jeleneteken túl a titokzatos kidolgozó műhelybe is bepillantást enged a Ferenczy Múzeum számára készített fotósorozatával.

1903 - Wastl Béla fényképészmester a városházával szemben, a Topolánszky-házban

1922 - Weisz József Görög utcai intézménye

1941 - Hatschek Béla fényképészeti-műterme Főtéren

Ónodiné Deisinger Margit

Gajzágó Jolán

Miser István


"Moziba megy a hold, vigyorog a képe..."


10 ÉVES A P'ART MOZI

Szinte hihetetlen, hogy egy lelkes kis csapat elhatározta: mozit csinál Szentendrén. Önzetlen magánszemélyeket és vállalkozókat, nagyvonalú támogatókat nyertek meg céljuknak. Nevüket azóta is minden nap olvashatjuk a P'Art Mozi falán.

2005-ben az első próbavetítésen a burkolatlan nézőtéren, még házi kedvenceikkel mozizhattak a Szentendreiek. A Zoom Mozgókép-és Médiaműhely Alapítvány lelkes tagjai és az őket segítő megannyi szentendrei rengeteget tett azért, hogy, kedves, színes, a kultúrának helyet adó családias légkörű helyet teremtsen, mely a mai napig az alapítói szándék szerint működik.

A „több mint mozi” elképzelés mára valósággá vált. Szóról-szóra ismételhetném a mozi egykori alapító-vezetőjének, Szondy Andreának szavait, melyek változatlan aktuálisak ma is:„A mozit sikertörténetnek tartom, amiben rengeteg munka van, és többek részéről nem kevés anyagi és emberi áldozat is. És persze nagyon sok szeretet és pozitív visszajelzés, ami erőt ad akkor is, amikor nehezebben mennek a dolgok.”

Az art mozik helyzete mindig speciális volt a film és mozi szakmán belül. Egy olyan zöld oázis az elüzletisedett és tartalmilag elsilányult plaza mozik „sivatagában”, amely felfrissülést és szellemi táplálékot nyújt az arra vágyóknak. Szentendre pedig olyan város, amely büszkén jelenti, hogy igen, nekünk szükségünk van mozira és leginkább művész mozira.

Ezt bizonyítja a P’Art Mozi népszerűsége, évek óta folyamatosan emelkedő néző száma és jó híre, melyet nem csak Szentendrén, de a szakmán belül is kivívott magának. Az Art Mozi Egyesület többi művész mozijával azért dolgoztunk,hogy életben tartsuk a művész mozikat a jövőnek, hiszen nem az a cél, hogy a fiatalság plazákban és reality show műsorokon szocializálódjon, hanem az, hogy már óvodás korban elsajátítsák a filmnézési szokásokat és megismerjék az igazi mozi élményt, moziban nézzenek értékes művészi alkotásokat.

Ahogy kiállítási anyagokat sem laptopon érdemes nézni, hanem élőben a kiállító teremben, úgy a filmet is moziban nézik a filmművészet iránt elkötelezett emberek.

A mozi rengeteg vihart megélt e dekád során, mert különböző vezetők, különböző elképzelésekkel közelítették meg, de egy biztos, a mozi bizonyított és napjainkra a város egyik meghatározó kulturális bázisává vált, amely az év legalább 330 napján keresztül nyújt tartalmas, színes és színvonalas szórakozást, és program-lehetőséget nem csak a szentendreieknek, de a kistérség valamennyi lakójának is, hiszen ez az egyetlen filmszínház Óbudától Esztergomig a Dunakanyarban. A mozi célja mindig a közösség szolgálata volt, a filmnézési igények maximális kielégítése valamennyi korosztály számára.

Kikristályosodott műsor struktúrával, a szentendreiek kedvenc és keresett témáinak feldolgozásával, a helyi történeti és művészeti értékek bemutatásával, közvetítésével, az itt élők megszólításával. Úgy érezzük ezt sikerült megvalósítani az elmúlt 10 esztendő során. A P’Art Mozi Szentendre egyik kis gyöngyszeme, ahol családias környezetben lehet eltölteni egy kellemes estét, ahol egyéni és csoportos igények is meghallgatásra találnak, ahogy az egy kisvárosi környezetben elvárható.

Tíz esztendeje – a kezdetekben még szinte úttörőként – a P’Art Mozi működési koncepciója egyfajta mini kulturális központ életre hívása volt, ahol a filmprogramok mellett rendszeresen kiállítások, tanfolyamok, szakmai táborok, előadó művészeti, várostörténeti és beszélgetős estek, zenei és irodalmi események, szaktanfolyamok kerültek megrendezésre. Ezek jogosultságát néhány vezető kétkedve, mások örömmel fogadták, az idő pedig bebizonyította, hogy igen ezekre nemhogy szükség van, de mára létjogosultságot is nyert, mert egyre több művész mozi bővíti programját hasonló kulturális rendezvényekkel, hiszen a multikulturális funkció korkövetelménnyé vált!

A mozi történetében óriási előrelépés volt az art mozik számára kiírt digitális pályázat eredményessége. Ennek révén több mint 20 millió forintos beruházással sikerült a P’Art Mozit digitalizálni és ezzel megmenteni a bezárástól, hiszen 2012-ben valamennyi mozi átállt a digitális filmek vetítésére, mivel többé nem készülnek hagyományos géppel vetíthető 35 mm-es kópiák.

Amelyik mozi nem digitalizált az meg is szűnt.

10 éve nyílt meg a P'Art Mozi a Dunakorzón / Kép: partmozi.hu

10 ÉVES A P’ART MOZI !

E jeles évforduló alkalmából egész éven át tartó rendezvénysorozatot tervezünk, melynek létrehozásához és megalkotásához felállt egy stáb, melynek tagjai a mozi egykori alapítói, a P’Art Mozi Baráti Kör tagjai, valamint olyan mozi rajongók, akik mindig a mozi mellett álltak és segítették annak munkáját. A 2015-ös esztendő műsorstruktúrája a 10 ÉVES A P’ART MOZI programsorozat köré rendeződik, mely havi rendszerességgel jelentkezik, a filmes programokon túlmenően, különféle művészeti műfajokban is.

Kedves szentendreiek, Kedves Dunakanyariak, Kedves Filmbarátok! Álljuk körbe EGYÜTT az év végén a P’Art Mozi születésnapi tortáját !

/Klötz Ildikó/

 
Névnap
Ma 2018. szeptember 21., péntek, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.
Hírajánló
Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

Szentendre régen
Vasutallomas_1914_vasutivillasor_a_volt tuzep_helyen.jpg Foter_Risztics_Panto_uzlete_1899_Divald_Karoly_kiadasa.jpg Bogdanyi_utca_02_1960.jpg Benzinkut_HEV_allomas.jpg paprikabiro_utca_1960.jpg Csonka_telep.jpg SZTE_Szanatorium.jpg Domor_kapu.jpg Gorog_utca_1960.jpg Café Cousteau kávézó_1988.jpg
Keresés a honlapon