HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa189
mod_vvisit_counterTegnap276
mod_vvisit_counterEzen a héten1422
mod_vvisit_counterMúlt héten2109
mod_vvisit_counterEbben a hónapban4225
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban10902
mod_vvisit_counterÖsszes látogató113721

Látogatók 1
2018-12-14 14:15

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Miakich Gábor polgármesterhez, és a hazai művészeti szervezetek közül is többen ellenzik a tervet. Pedig az idea nagyon szép: létrehozni Szentendrén egy nemzetközi, többnyelvű művészeti egyetemet. A valóság azonban általában csúnyább, mint az ideák birodalma. Hogy utánajárjunk annak, pontosan mennyivel csúnyább, az ellenzők táborának két meghatározó személyiségével, Farkas Ádám szobrászművésszel, a Képzőművészeti Egyetem volt rektorával és Zakar Ágnes helyi fideszes képviselővel beszélgettünk az orosz terv árnyoldalairól.

 

Vajon mi lehet a valódi oka annak, hogy az orosz minisztérium éppen itt, egy patinás, nagy kulturális hagyományokkal bíró városban akar egyetemet építeni?
Farkas Ádám: – Anélkül, hogy ismerném az alapdokumentumokat – amelyek talán nem is léteznek –, megpróbáltam kideríteni, mi a lényege ennek a tervnek. Vannak hagyományosan kiépült, a mai napig működő orosz–magyar kapcsolatok. Oroszország keresi az utat, hogyan tudna betörni az Európai Unióba. Ez lehet az egyik oka szentendrei terjeszkedésüknek. A másik pedig az, hogy a felsőoktatásban nagy üzleti lehetőségek rejlenek. Mi egyetemi emberek tehát attól félünk, hogy idejön az orosz nagytőke, és elveszi a magyar felsőoktatás jövőbeli üzleti lehetőségeit.
– Galina Korovkina asszony, az orosz egyetemet szervező I. C. A.-K Kht. igazgatója egy helyi tiltakozások miatt írt levelében azt írta, hogy nem érti, mit háborognak önök, hiszen ők hoznák el Szentendrére Európát.
F. Á.: – Szentendrén a huszadik században megszületett valami, amit művészeti életnek, lokális értéknek nevezhetünk. Ez a szellemiség befogadó. Először a nagybányai művésztelep jelent meg itt, és szentendreivé vált, majd jöttek az újabb és újabb művészek, sőt generációk. Befogadta az Európai Iskolát, a Vajda Stúdiót. Szentendre művészeti élete tehát nem belterjes. Organikus mozgása van. A mi véleményünk szerint ezt a szerves fejlődést elfojtaná a tervezett hétszáz fős monstrum.
– A város csak a tokja lenne ennek a gólemnek.
F. Á.: – Pontosan. Az orosz egyetem kisszámú támogatói felvetették, hogy Szentendre mindig befogadó város volt. Igen ám, csakhogy nem mindegy, mit fogad be egy kisváros. Ez a hatalmas intézmény valószínűleg nem formálná a város szellemi arculatát, hanem deformálná.
– Szentendre polgármestere – aki nagy támogatója az orosz ügynek – arra hivatkozik, hogy Gödöllő szellemi életére is serkentőleg hatott az agráregyetem létrejötte.
Zakar Ágnes: – A polgármester úr fő érve egyébként az volt, hogy van egy államközi szerződés az Orosz Föderáció és Magyarország kulturális minisztériumai között. Érvelt még azzal is, hogy a szellemi életet megpezsdítené ez az intézmény. A harmadik érv pedig az volt, hogy a mi művészeinknek milyen jó munkalehetőséget biztosítana. Azóta az összes kérdésben tájékozódtam, és megtudtam, hogy körülbelül két-három művészünk tudna ebben a munkában részt venni. Sajnos csak a keretmegállapodás elfogadása után került felszínre, hogy a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, valamint a Magyar Képző- és Iparművészek Szövetsége is ellenzi a tervet, illetve körültekintő tájékoztatást kér. A polgármester úr ugyanis eredetileg nem kérte ki a művészeti szervezetek véleményét. A város művészei tíz éve azon dolgoznak, hogy Szentendrén legyen felsőfokú művészeti oktatás. Az orosz egyetemmel éppen egy időben, négy jobboldali képviselőtársammal beterjesztettünk egy indítványt ez ügyben. Ez akkor lekerült a napirendről, de az orosz művészeti egyetem tervét tíz perc alatt fogadta el a képviselő-testület. Később kiderült, hogy a keretmegállapodás nem is helyszínhez kötött. Ezután íródott a helyi lakosság tiltakozó levele, és a művészeti szervezetek is ekkor foglaltak állást az ügyben.
F. Á.: – Bár még nincs hatástanulmány, azért néhány dolgot előre láthatunk. A hétszáz hallgatónak nyilván laknia kell valahol. Valaki majd épít nekik kollégiumot. A tőkések, akik a beruházásokat finanszírozni fogják, nyilván nem magyarok lesznek. Az egyetemnek orosz vezetése lesz, ebből következik, hogy a tanároktól a műszaki emberekig bezárólag mindenkinek kell tudnia oroszul vagy angolul.
Z. Á.: – Az iskola szellemi hatása is erősen vitatható. Az orosz oktatási föderációs hivataltól érkezett levélből kiderült ugyanis, hogy nemzetközi művészeti egyetem helyett egy szentpétervári művészeti főiskola tagintézményének megnyitásához mondanak köszönetet a szentendrei testületnek, amely népművészeti főiskolaként funkcionálna, és profilja a hagyományőrző iparművészet lenne.
– Hát ez nem éppen az európai szellem csúcsa…
Z. Á.: – Ezen a népművészeti főiskolán olyan tárgyakat tanítanának, mint textilfestészet, lakkminiatúra-festészet, ötvösművészet. Ha ez így van, akkor valószínű, hogy az Orosz Művészeti Egyetem szentendrei tervének nem marad sok hazai támogatója.


Festészeti múzeumra van szükség. Deim Pál Kossuth-díjas festőművész úgy véli, elsősorban a szentendrei festészet imázsát kellene erősíteni, mert az a XX. századi magyar művészet egyik legjelentősebb fejezetét jelenti. Az orosz egyetem létrehozása semmiképpen nem ezt a célt szolgálná. „Ha idegenforgalmi szemmel nézném – fogalmaz –, már látom néhány év múlva a hazai és külföldi prospektusokban: Szentendre, az orosz képzőművészet fellegvára. Furcsa dolog, hogy a város orosz művészeti egyetemet szeretne, miközben a helyi festészet értékeiből semmit nem tart a magáénak. Olyannyira, hogy a képzőművészeti műhelyként létrehozott MűvészetMalmot is el akarja sorvasztani. Szentendrének nem orosz egyetemre, de nagyszabású, önálló művészeti múzeumra van szüksége, európai rangú saját értékei megmutatásához.” (P. Sz. E.)

-------------------------------------------------------------------------

szentendre.net
2005.10.09.

Valaki magyarázza már el, miért jó nekünk egy orosz egyetem Szentendrén? Mert szerintem semmi hagyománya azon kívül, hogy akaratunk ellenére itt éltek sokáig. A saját viszonyaikhoz képest nagyon is jól éltek, így hát világos, hogy azok a családok visszakívánkoznak. De nekünk miért jó ez? Épp eléggé bosszant, hogy orosz kucsmát meg babákat árulnak a sétálóutcán. Ennyi erővel mi is indíthatnánk magyar művészeti egyetemet mondjuk Bolíviában vagy valamelyik polinéziai szigeten. Esetleg annyira szegények vagyunk, hogy mindegy miből csak jöjjön a pénz? (sebes)

Egészen röviden: igen. Azaz annyira szegények vagyunk. Szerintem, ami azt illeti, egy egyetem, legyen az orosz, mongol vagy perui, nem árthat. Én 20 évet éltem Pécsett, ahol ugyan nem orosz az egyetem, de azt megtapasztaltam (hallgatóként is), hogy milyen az élet egy egyetemi városban: jó! Persze egyetlen egyetemtől, főleg, ha az ráadásul orosz is, egy város nem lesz azonnal egyetemváros, de a sok fiatal meg a pezsgés, amit hoznak, feldobja a környéket. Szerintem. (sbzx)

Egyetemnek én is örülnék, művészetinek különösen, mert ha valami ide való, akkor az egy művészeti egyetem. Sokat segítene. Kifejezetten orosz egyetemnek (400 hallgatóknak, oktatóknak és családtagjaiknak, pontosabban több mint félezer Orosznak) viszont még egy kicsit sem. Ez inkább ártana mint használna. Ha az egyetemen lenne magyar, roma, román, sváb, szlovén, görög, orosz stb. szakirány (ez lehet, hogy nem szakszerű kategorizálás és elnézést, ha valakiket kihagytam) közelítőleg a Magyarországon élő nemzetiségek ill. etnikumok arányában az mindjárt másképpen hangzana. Az egyetemen tovább lendítene az idegen nyelvű képzés is. Milyen szinesek is lehetnének a szentendrei esték a rengeteg fiatallal, a számos előadással, kiállítással, vetélkedővel és bemutatóval.

Kevésbé veszélyeztetne minket a város elöregedése. Pályázati pénzek elnyerésére is sokkal nagyobb esélye lenne a városnak akkor, ha nevesítetten is "multikultúrás" lenne az egyetem. Ennek utóbbi dolognak (a multikultúrának) amúgy is vannak hagyományai városunkban. (sebes)

Talán egy kicsit tájékozatlan vagyok a tervvel kapcsolatban. Hol lehet erről bővebben olvasni? Mindazonáltal szerintem félezer kultúrált orosszal sincs semmi baj, ahogy a Szentendrén élő feltehetőleg több mint félezer szerbbel sincs semmi baj. Viszont van egy csomó echte szentendrei magyar, akitől egy csepp könny nélkül búcsút vennék. Ennek vajmi kevés köze van ahhoz, hogy ki hova született és mi az anyanyelve. (sbzx)

pismanylako.ultraweb.hu

 

 
Névnap
Ma 2018. december 14., péntek, Szilárda napja van. Holnap Valér napja lesz.
Szentendre Művészet - Vincze Ottó
12_model.jpg 06_szurke.jpg 07_fekete.jpg 13_model.jpg 15_model.jpg 09_barna.jpg 10_model.jpg 11_model.jpg 02_szurke.jpg 08_fekete.jpg
Hírajánló
VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN 1978

A szentendrei művészet forrásai
VAJDA LAJOS EMLÉKKIÁLLÍTÁSA A NEMZETI GALÉRIÁBAN

Vajda Lajos műveinek régóta várt retrospektív tárlatát októ- 3 bér elsejéig tekinthetjük meg a Magyar Nemzeti Galériában, | hétfő kivételével, naponta 10 és 18 óra között.

Sziráki Ferenc emlékére

Sziráki Ferenc, városunk egykori (1957-1967) tanácselnöke, 2018. október 3-án életének 93. évében elhunyt.
Ezzel a régi interjúval idézzük fel emlékét.

Mit tartogat 1966?
ÚT, CSATORNÁZÁS, LAKÁSOK

Munkatársunk felkereste Sziráki Ferencet, a városi tanács elnökét, akitől az idei évre vonatkozóan a következő tájékoztatást kapta:
— Az 1966-os év jelentős fejlődést biztosít városunknak. Az elmúlt három éven keresztül,

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Kiről és mikor nevezték el városunkat Szentendrének ?

Elsősorban minket, szentendreieket, érdekel a fenti kérdés tisztázása, de idegen- forgalmi szempontból is szükség van erre.

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez

Szigeti veszedelem - Zrínyi szózata vitézeihez
(részlet)

24. Mindenfelől ránk néz az nagy keresztyénség,
Mi vitéz kezünkön van minden reménség;

Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Keresés a honlapon