Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét, Amíg a korlátok végképp le nem dőlnek: Nem lesz addig soha nagy nemzeti ünnep."
(Szent-Endre és Vidéke, 1900. március 17.)

Dr. Starzsinszky László polgármester-helyettes március 15-i ünnepi beszédéből:
"Egy új forradalomnak, egy újabb véráldozatnak kellett bekövetkeznie, míg a nemzet régi forradalmi ünnepe, a március 15-ike törvény keretében becikkelyeztetett. (...) Hiába próbáltak bennünket letörni, hiába próbáltak bennünket az osztrák rabigába hajtani s hiába próbálták a szabadságnak nagy ünnepét törvényes formában meg nem ünnepelhetővé tenni, nem sikerült. Felszabadultunk tehát, kedves elv-társak! 1848 eltörölte a rabszolgaságot, 1918 pedig eltörölte az emberiségnek korhadt rendszerét."
(A néptanács 1919. március 16-i rendkívüli ülésének jegyzőkönyve)

1929. március 16.
Szentendre város hazafias közönsége méltó keretek között ünnepelte meg 1848 március 15.-ének emlékét, A délelőtt folyamán rendezett iskolai ünnepélyek után a templomi istentiszteletek következtek, amely alkalomnál a református templomban Vajda István református lelkész izzó magyar érzéstől áthatott történeti vonatkozású ünnepi prédikációt tartott. Az ünnepi istentiszteletek befejeztével a városháza dísztermében a város társadalmi egyesületei részéről rendezett emlékünnep zárta be az ünnepségek sorozatát.
(MTl, 1929. március 16.)

Szentendre, március 15.
Szentendre hazafias közösségé méltó kegyelettel ülte meg március 15-e emlékét. Délelőtt ünnepi istentiszteletek voltlak, majd az ünnep 11 órakor kezdődött a városháza dísztermében. Az ünnepi beszédet Harsányi Béla r.k. lelkész mondta.
(MTI, 1937. március 15.)

A március 15-i ünnepségen ".. .kijutott a tapsból Szentendrei Géza és Szánthó Imre gimnáziumi tanulóknak is, kik igen jól szavaltak. (Szánthó Imre ráadásul kitűnően fest is, mint hallottuk édesapjától)".
(Pilishegyvidék - Budakörnyék, 1938. március 19.)

Huszonöt éves a szocialista katonai tisztképzés

Hármas jubileumot ünnepel március 15-én a Magyar Néphadsereg: a Szabadságharc 125., valamint a szocialista tisztképzés és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola megalapításának 25. évfordulóját. Ebből az alkalomból pénteken Szentendrén, a Kossuth Lajos Katonai Főiskolán sajtótájékoztatót tartottak. Halász Antal ezredes bevezetője után Kutika Károly vezérőrnagy ismertette a szocialista tisztképzés negyedszázados történetét. Elmondotta, hogy a demokratikus tisztképzés 1947-ben, a Kossuth Akadémián kezdődött, amelynek jogutóda a szentendrei főiskola lett. A következő két évben fegyvernemi tiszti iskolák alakításával meggyorsult a képzés üteme. A cél az volt, hogy fiatal néphadseregünk számára olyan parancsnokokat neveljenek, akik megfelelnek a fokozott minőségi követelményeknek.

Az ellenforradalom leverése után hozták létre az Egyesített Tiszti Iskolát és a Kilián György Repülőtiszti Iskolát. Itt már a négyéves oktatási idő lehetővé tette, hogy a parancsnoki szakok mellett általános iskolai tanári, vagy szaktechnikusi polgári képzést is szerezzenek a hallgatók. A katonai főiskolák olyan politikailag szilárd, szakmailag korszerűen felkészült tiszteket képeznek, akik képesek hivatásuk maradéktalan teljesítésére, s alárendeltjeiket úgy nevelik, hogy a Magyar Néphadsereg magas színvonalban meg tudja oldani a rá háruló feladatokat.
A tájékoztató után bemutatták a sajtó munkatárséinak a szentendrei főiskola korszerű audiovizuális rendszerű oktatótermeit, nyelvi laboratóriumait, a hallgatók kollégiumi termeit, majd a nemrégen épült sportcsarnokot, kiállítják a tiszti képzés 25 éves dokumentumait is. (Heves Megyei Népújság, 1973. március 13.)

Szentendrei Tavaszi Napok

Szentendrén március 14- én 15 órakor kezdődnek a városi ünnepségek. A városi köztemetőben Petzelt József, az 1348—49-es forradalom és szabadságharc tábornoka síremlékénél koszorút helyeznek el az ön- kormányzat, a pártok, társadalmi szervezetek és intézmények képviselői.

Március 15-én délelőtt 11 órakor térzene köszönti a Fő tér közönségét, néptánc bemutató színezi a tavaszi megemlékezést. Az ünnepség díszvendége és szónoka Dornbach Alajos, az Országgyűlés alelnöke lesz.

Déli 12 órakor a városháza dísztermében fogadás keretében megnyitják a Szentendrei tavaszi napok 92. művészeti eseménysorozatát Ezt megelőzően ugyanott március 14-én, szombaton 19 órakor Sebestyén Márta közreműködésével hangversenyt ad a Vujicsics együttes, amely másnap 12 órakor a Fő téren muzsikál. Ugyanott közreműködik a Szentendre néptáncegyüttes, a Bajcsy-Zsilinszki Úti Általános Iskola és az Opanke nemzetiségi néptáncegyüttes, valamint az állami zeneiskola fúvószenekara.

Este 7 órakor a városháza dísztermében a Tomkins énekegyüttes és a szentendrei kamarazenekar ad hangversenyt.

A hónap végéig tartó rendezvénysorozat keretében 16-án ugyanitt a Duó On- hangversenyét rendezik meg. Ezt követően alternatív és más színházak előadásaira, kiállításokra kerül sor a városban. Szentendre vonzáskörzetében az igényesen szerkesztett ünnepi programok közül figyelemre érdemes a Leányfalun 15-én délelőtt rendezendő ünnepség. Dr. Szél Péter, a választókörzet országgyűlési képviselője mond beszédet a művelődési házban. Ebből az alkalomból Kovács István színművész mond verset.

Pomázon március 14-én, szombaton 16 órától a Vörösmarty-lakótelepen, majd a Piac téren a dunabogdányi fúvószenekar ad térzenét. Este fáklyás felvonulás indul a művelődési házhoz, ahol 7 órától a Wurlitzer 68. együttes koncertezik.

Tizenötödikén, vasárnap 9.30-kor a művelődési házban Turcsányi Sándor tanácsnok mond ünnepi beszédet. Tízkor emléktúra indul a kőhegyi Petőfi-kilátóhoz. A művelődési házban délután két órakor kezdődnek az ünnepi műsorok.

(PMH 1992. március 13. péntek)