HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa107
mod_vvisit_counterTegnap246
mod_vvisit_counterEzen a héten658
mod_vvisit_counterMúlt héten1800
mod_vvisit_counterEbben a hónapban3989
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban8235
mod_vvisit_counterÖsszes látogató76345

Látogatók 4
2018-08-15 10:32

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. " Ő igent mondott és máris fent volt a többiek között egy géppisztollyal a kezében. A fegyver nem volt számára idegen, mert  - " amikor inas tanuló voltam a Wesselényi utcában, ott az MHK edzéseken puskát adtak a kezünkbe és megtanítottak lőni is."
A Váci  útról egyenesen a Szénatérre mentek, ahol október 26.-án megalakult a Szénatéri Felkelők Csoportja. Az akkor még csak épülő metróalagút biztonságos búvóhelyül szolgált. Ott pihentek és onnan jártak ki harcolni a térre.

" Egyik nap a társunk megsebesült és bevittük a Szent János Kórházba. Kifelé jövet orosz és magyar katonák vártak bennünket. Letartóztattak  és egy közeli laktanyába vittek. Ott voltunk pár napja amikor egyik este egy katonatiszt megállt a börtön előtt és megkérdezte , ki a Piszkátor Anna? Félve jelentkeztem, mert nem tudtam mi vár rám. Ő kedves  hangon mondta, hogy gyere velem. Azóta már tudom, számára nem volt ismeretlen a Piszkátor név.  Sok év után is hálásan gondolok arra az estére."

Panninak ez a nap volt szabadulásának napja, s talán ennek a jóindulatú személynek köszönheti az életét is.

A Sors az egy rejtélyes valami.......

Szerető családja és barátai sejtették, hogy ez a szabadság nem tarthat sokáig . Segítői  kézről-kézre adva , kalandos utakon 1956 november 27.-én kimenekítették az országból.  Panni ma Mrs Anna Csáky néven az USA-ban él.

1990-ben a magyar Politikai Foglyok Országos Szövetsége emléklappal, 1995-ben pedig a Magyar Köztársaság Elnöke emlékéremmel ismerte el a  Szabadságharcban való részvételét.

Epilógus.

Hogy mi a hazaszeretet, azt Panni az izbégi  Általános Iskolában tanulta meg, melynek igazgatója a még  ma is köztiszteletben lévő Kovács Rózsa néni volt. Az elsőáldozás bensőséges élményét Dr. Pogonyi Tibor Plébános Úrtól kapta. Panni emlékszik a vasárnapi szentmiséken felcsendülő énekekre, melyeket Benes Ernőné, Jolika néni kisért harmóniumon és Király nénire aki délutánonként a " rózsafüzéres asszonyok" előimádkozója volt.

Még sokan vagyunk, akik tiszteltük és tisztelettel hajtunk fejet e városrész egykori polgárai előtt.

Dr. Bodonyi Valéria. - 2011.

Piszkátor Anna, 2011-ben megkapta a SZENTENDRE 1956 EMLÉKÉRMET.

----------------------------------------------------------------------------------------

1956. október 23-án 9 - fél 10 tájban a Főtéren összegyűlt tömeg - többnyire fiatalok- spontán elhatározással a laktanyába ment, Krajcsovics Márton helyi tanár és a laktanyában katonáskodó népszerű fővárosi futballkapus (Aczél) beszéde a tömeg mellé állította a katonákat, akik a civilekhez csatlakozva a városháza elé vonultak. A városháza mellett ".. .állványt ácsoltak össze, mely előtt gyülekezett a város lakossága, köztük Huzsvik György ügyvéd is, s megjelentek a hangadók is. Rövid idő alatt megalakult a forradalmi bizottság, melybe közfelkiáltással Zauer János helybeli építőmestert is beválasztották. Zauer azonban ragaszkodott ahhoz, hogy az emelvényről távolítsanak el egy Bella nevű személyt, aki Erdélyből települt ide, majd pártfunkcionárius lett belőle. Ez meg is történt. Ezt követően megalakult a munkástanács, melynek később Zauer lett az elnöke. Az ő fellépésének köszönhetően a forradalmi időszak alatt nem volt semmiféle atrocitás, vérontás. A város lakói örültek annak, hogy győzött a forradalom s ki fognak menni az oroszok. November 4-e után Zauert elvitték a pufajkások, megverték, egy időre börtönbe zárták. Huzsvik György is hasonló sorsra jutott, börtönből való szabadulása után is hátrányos megkülönböztetésben volt része."

(Zsigmodi Károly szentendrei lakos visszaemíékezését lejegyezte Novacsek Vojnics Kornél helytörténész 1993 októberében.)

Az 1956. október 23. után elbocsátott hivatalnokok kérik visszahelyezésüket. "T-né nyugodtan meri állítani, hogy őt másodszor is a szovjet hadsereg szabadította fel. A dolgozóknak csak az a kifogása ellene, hogy ő kommunista volt, semmi más. (...) Katona Sándor kifejti, hogy T-né

komoly mértékben hibás volt azért, hogy vele szemben az apparátuson belül ellenszenv alakult ki."

"7. határozat. A Végrehajtó Bizottság T.J.-né előadónak 1/4/1956 és Sz.K. előadónak 1/5/1956. számú, múlt évi november hó 16-án a Városi Tanács VB. elnöke által hozott [elbocsátó] határozatát hatályon kívül helyezi. Az államigazgatás egyszerűsítése céljából T.J.-né és Sz.K. munkakörét illetve munkaviszonyát 1957. január hó 31-el kétheti felmondási idő mellett felmondja, munkaviszonyukat február 15-tel megszünteti." (Felsőbb utasításra csökkenteni kell az apparátusok létszámát.)

"Hornyák Jenő vb-tag napirenden kívül a Végrehajtó Bizottság tudomására hozza, hogy milyen dolgok történnek a városban. Először is elmondja, hogy Jobbágy Jánost, a nemzetőrség parancsnokát és Szentendrei Lászlót, a nemzetőrség helyettes parancsnokát a napokban letartóztatták és elvitték. Nem a helyi, hanem a budapesti rendőrség foganatosította a letartóztatást. A város területén ez nyugtalanságot kelt, mert nevezettek működése a város területén a nyugalom, fegyelem és rend helyreállítására irányult."
(Az 1957. január 29-1 vb-ülésjegyzőkönyve)

 

 

 
Névnap
Ma 2018. augusztus 15., szerda, Mária napja van. Holnap Ábrahám napja lesz.
Hírajánló
Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

dr. Kucsera Ferenc emlékére

dr. Kucsera Ferenc emlékéreJúnius 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Szentendre régen
Foter_Risztics_Panto_uzlete_1899_Divald_Karoly_kiadasa.jpg SZTE_Szanatorium.jpg Domor_kapu.jpg Csonka_telep.jpg Bogdanyi_utca_02_1960.jpg Café Cousteau kávézó_1988.jpg Gorog_utca_1960.jpg paprikabiro_utca_1960.jpg Benzinkut_HEV_allomas.jpg Vasutallomas_1914_vasutivillasor_a_volt tuzep_helyen.jpg
Keresés a honlapon