Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa76
mod_vvisit_counterTegnap163
mod_vvisit_counterEzen a héten565
mod_vvisit_counterMúlt héten772
mod_vvisit_counterEbben a hónapban1662
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban3265
mod_vvisit_counterÖsszes látogató33493

Látogatók 2
Dátum: 2017-12-15 19:33

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük. — Várta magukat, biztosan itt van valahol a környéken — mondták a szomszédok.
Ligeti Erika szobrászművész, nyakában Benedekkel futva érkezik.
Nápolyival, keksszel, omlós süteményekkel, kávéval kínál.
— A művészet mellett háziasszony is?
— A fiamnak jobb lenne egy „igazi” mama, aki minden idejét vele tölti; nincs szerencséje...
— És a férje?
— A férjem szakmabeli, a Képzőművészet című folyóirat munkatársa, úgyhogy ő beletörődött...
— Gyümölcsöt tett el?
— Igen. Rámtörtek a telep asszonyai egy kosár cseresznyével: „most pedig, Erika, befőzünk...”
— Főzni szeret?
— Sütni szeretek: palacsintát. Mindig odaégetem, s csak most tanultam meg rendesen átpördíteni.
— És az ilyen kérdések miatt nem szokott megsértődni?
— Miért? Előbb tudtam kisplasztikát csinálni, mint palacsintát. Nyilván ezért érdekli jobban az utóbbi.
Nevet. Szemüvege mögül pajkosan hunyorít.
— Nagy szobrokat egyáltalán nem csinál?
— Kisplasztikákat, érmeket készítek. Megrendeléseket általában arra kapok.
— Az nőiesebb munka.
— Talán azért. De én sohasem szégyelltem, hogy nő vagyok. És az ilyen „megkülönböztetésekért” sem haragszom. Bár szerintem nő is
megélhetést a művészettel szemben ?
— Megélhetés kis em-mel, művészet naggyal.
— Tehát, aki nem kap megrendelést és nem veszik a képeit, ámde tehetséges, éljen könyöradomány okból?
— Nem. Dolgozzon addig, amíg el nem ismerik. Legyen például — rajztanár.
— Könnyű azt mondani...
— öt évig én is tanítottam
készíthet nagy szobrot. Én azért csinálom az érmeket, mert grafikai ösztönömet élhetem ki bennük.
Mutatja őket. Sorban: a Lenin-centenáriumi pályázat díjat nyert érmeit, a szentendrei napok emblémájával díszítettet — ebből nyolcat csinált, hogy válogathassanak.
— Elsőbbrendűnek tartja a
egy általános iskolában. Utána lettem csak ösztöndíjas.
— Embereszménye?
— Mindenki, akinek lelke van és tervei. Közel áll hozzám a játékosság, szeretem a mesevilágot. „Félek a játszani nem tudó embertől.” - József Attila mondta.
(PMH_1970. október 09. Tamás Ervin)

Ligeti Erika műtermében

Fiatal ember, művésznek még inkább, de már jó néhány esztendeje a magyar éremművészek legjobbjai között tartják számon a kiállítások látogatói. 1934- ben született Budapesten, a Képzőművészeti Főiskola után öt évig rajztanárkodott Mindössze huszonegy éves, amikor két terrakottájával már ott szerepel a VI. országos képzőművészeti kiállításon, a Műcsarnokban.
Kitűnő, sokat ígérő kezdet; tehetségének és intellektusa frisseségének, szellemes, bölcs iróniájának köszönheti, hogy az indulása óta eltelt tizenhét esztendőben pályája töretlenül fölfelé ível, hogy ott volt minden nagyobb országos tárlaton, és éremművészként máris a legrangosabbak közé sorolják. Műveit önálló kiállításon 1964- ben mutatta be Hódmezővásárhelyen, 1969-ben Budapesten, a Derkovits-teremiben,
1970-ben Debrecenben, 1971- ben Budapesten, a Műcsarnokban, s az elmúlt hónapban az V. abonyi őszi tárlaton, az Abonyi Lajos Falumúzeumban.
Művésznek ideális környezetben, Szentendrén él, itt is a Kálváriától még tovább emelkedő domb tetején épült új művésztelepen, ahonnan belátni a sok tornyú, hangulatos várost Vasárnap, kora délután van, férje nyit ajtót, egyedül olvasgat a paraszti bútorokkal, falusi kerámiákkal berendezett (elő6zoba-hall-veranda- télikert együttesének szerepét betöltő) helyiségben, ö egy negyed óra múlva jelenik meg, végre sikerült elaltatnia fiukat. Műveit régóta ismerem, pályája alakulását nyomon követem, mint több, figyelemre érdemes művésztársáét, személyesen most találkozom vele először, de alig néhány perc múltán nyugtáznom is kell magamban egyénisége meghatározó vonását, közvetlenségét, barátságra, gondolatok cseréjére kész, kitárt lelkét-szellemét. Pedig talán az újabb negyed óra sem telt el, de mintha évek óta ismerném, mintha legutóbbi, félbeszakadt beszélgetésünket folytathatnánk művészetről, utazásról, Lenin egyéniségéről, Inezza Armand- róL
Épp ilyen magától értetődően megyünk beljebb a lakásba, a műterembe. Képzőművészekkel az elmúlt két és fél évtizedben kötött barátságaimnak sok ilyen találkozást köszönhetek, de máig sem vesztette el számomra mindig ünnepi jellegét a műteremlátogatás. Hiszen alkotóműhely ez, ahol egy-egy tehetséggel, kutató -kísérletező-teremtő szenvedéllyel megáldott ember dolgozik-birkózik a kimondásra érdemesnek-érettnek érzett témával-gondolattal, s a hozzá legmegfelelőbb anyaggal és e kettő együttese által megszabott-lehetséges formával. Kész, félig kész munkák, s éppen elkezdett vázlatok sorakoznak itt is az asztalokon, polcokon, a műterem közepén fölállított állványokon.
Ligeti érzelmi-szellemi birodalmát elárulják az olvasónak, ha felsorolom néhány munkája címét. íme, legutóbbi két kiállításából válogatva. Kisplasztikák: Önportré (öniróniájának legelső, remek telitalálata), Guggoló, Ikrek, Gyurka, Benedek, Niko Pirosmanisvili, Umb, Csöppencs, Fából faragott királyfi, és érméiből: Kalózok szeretője, Kodály, Páva, Ehnaton, Copernicus, Ember születik, Hyppi-Hyppi, Tükröm a világ, Család, Béke, Pávává- válván, Régi idők mozija, Szentendrei Hetek, 1970, Kettős önarckép, Sárkánylánykám.
Munkái hűen tükrözik szelleme vonzalmait: sűrűn felbukkannak érmein a történelem és művészet nagyjai, az ókori Egyiptom kiemelkedő fáraójától Ehnantontól kezdve Copemicusig, Kodályig. Vibráló szellemességét, humorát sejtetik az olyan címek, mint a Páváváválván vagy a Sárkánylánykám.
Az egyik asztalon zeneművészek éremportréi várakoznak a munka utolsó fázisára, a másikon fölfedezek hármat a szentendrei sorozatból, a harmadikon egy új pályázatra készülő érem variációi; még gipsziben vár a végső megfogalmazásra.
A műterem közepén két életnagyságú szobor gipszváltozata, az egyik Tamási községbe kerül majd, a másik Budapestre, az Üllői úti szülészeti klinika elé. Ez utóbbi ismét a sűrűn felbukkanó téma: anya gyermekével. Ősrégi, hálás témája a képzőművészetnek, Ligeti is ki tudja, hányadszor fordul hozzá, ez a szobor mégis képes újat mondani, ami megkapja az embert. Pedig csupán a két figura testtartása és egy bekomponálása jelenti rajta az újat, a gesztus eredetisége-ötletessége azonban szinte mindent el- dönthet egy szobrászati alkotáson.
Hogy mikor lesz kész a két szobor? Pontosan még maga sem tudja. Hiszen valójában máris kész, nem sok kellene ehhez a változathoz, hogy utána önteni lehessen. Az is lehet azonban, hogy még egyszer - kétezer újból megfogalmazza, az aprólékos csiszolgatás-finomítás helyett gyakran inkább ezt választja. Nyugtalan alkat, éltető eleme a kísérlet, a fáradhatatlan keresés. Kiemelkedő tehetségű művész.
PMH, 1972. november 14. (Gergely Mihály)

 

Emlékezés Ligeti Erikára

Ligeti Erikát 50 éve ismertem meg, amikor 12 éves koromban ő lett a rajztanárom a vári Táncsics Mihály Általános Iskolában, ő akkor 25 éves volt. Nem sokkal később, eszembe sem jutott, hogy más is lehetnék, mint szobrász... Mikor először belépett az osztályterembe azt hittük, hogy egy új osztálytárs érkezett, le is tegeztük rögtön, amit nem nagyon bánt de később persze Erikából Erika néni lett.Nagy hatással volt rám, úgy is mondhatnám, hogy életem egyik fő sorsformáló személyisége volt. Jó volt vele lenni gyermekként és felnőttként is később, talán, mert ő nem vesztette el a világra való gyermeki rácsodálkozást és kíváncsiságot. Kevés felnőtt tudott úgy lelkesedni, mint ő.

Szeretett mesélni, gyereknek-felnőttnek egyaránt, önmagáról, másokról a világról. Meg szeretett kötni, egy időben mindenkinek kötött, imádott olvasni, elképesztő lelkesedéssel vetette bele magát mindenbe, de azt hiszem dolgozni is legalább annyira szeretett, ha nem jobban.

Mert Ligeti Erika szobrász volt, ez is legalább annyira a lényéből fakadt és ugyanannyira a része volt, mint az elképesztő lendülete és életenergiája!

Mindig is lenyűgözött, ahogy az emberekkel bánt. Noha szobrász volt - nem is akármilyen - a vizualitás tehetsége mellett, nagyon is verbális volt és remekül tudott másokkal kommunikálni és hatalmas energia bedobással tudott dolgozni másokért. Nem hinném, hogy valaha mondott volna nemet bárkinek is, ha módjában állt segíteni.

Erika macska volt, öntörvényű, szabad és játékos. A már említett gyermeki rácsodálkozás, naivitás és báj, pedig egész életében sütött belőle. Erika mindenkiről a lehető legpozitívabbat feltételezte, azt is nagyrészt ő értette-éreztette meg velem, hogy minden ember valójában egyenrangú.

Nagy összetartó volt. Aki volt vele valaha művésztelepen tudja, hogy hogyan volt minden társaság lelke, motorja, mindig a közösségért. És közben szobrászként sem pihent. Sokszor a művésztelepeken alvás helyett forró zuhanyt vett és dolgozott tovább. Főnixmadár volt, hirtelen hatalmas energiákat tudott indukálni magában, mindent elképesztő lendülettel csinált, az ember csak kapkodta a fejét.

Az pedig egy másik csoda, hogy nekem megadatott, hogy ismerhettem és sütkérezhettem a szeretetében.

Majd félévszázad nagy idő, nem is gondolok bele, milyen nagy, hány találkozás, hány születésnap, hány karácsony. Erika zseniális ajándékait nehéz überelni, negyvenedik születésnapomra negyven darab ajándékot kaptam tőle és mindegyiket külön kellett kicsomagolni.

És most itt állunk a városban Szentendrén, ahol felnőtt, alkotó életéből 35 évet töltött haláláig, a „Navigare necesse est” című szobra előtt, melynek címe egy ismert latin mondás első fele, az egész így hangzik: „Navigare necesse est, vivere non est necesse”, magyarul „Hajózni kell, élni nem szükséges”.

Azt hogy ennek a latin közmondásnak, az első felét választotta szobra címéül, Ligeti Erika egész életére jellemző. Az ő olvasatában azt jelenti, hogy alkotni, létrehozni, működni, dolgozni, törekedni cselekedni kell. Azt már nem is tartotta fontosnak, hogy a gondolat második részét alkalmazza, élni csakúgy, alkotás, cselekedet nélkül számára nem volt soha vállalható.

A szobor, melynek avatására most összegyűltünk, Ligeti Erika egy viaszveszejtéses kisplasztikájának ihletett és pontos felnagyítása Koreny Viktória által, ez a mű hordozza a Ligeti Erika szobraiból jól ismert humort, játékosságot, abszurditást, törékenységet.

Ligeti Erika művészetének központjában az ember áll. Nagyfokú érzékenységgel, empátiával, lírai hangulatú, érzelem gazdag ugyanakkor derűs és életörömmel teli művek jellemzik alkotásait, szobrait, érmeit.

A művészeti közéletben mindig nagy szerepet vállalt, haláláig az Éremszakosztály vezetője, ahogy ő fogalmazta Titoknoka volt. 1994: az év koszorús szobrásza. 1993-tól a Széchenyi Művészeti Akadémia tagja, ezen kívül is sok szakmai kitüntetés és díj birtokosa.

Nagy öröm az, hogy Szentendrén, ha poszt humusz is, egy ilyen sikerült köztéri szobrát avathatjuk.

Balázs Eszter - 2009.10.09.

 

 
Névnap
Ma 2017. december 15., péntek, Valér napja van. Holnap Etelka és Aletta napja lesz.
Hírajánló
80 éves Papachristos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész

80 éves Papachristos Andreas Munkácsy-díjas szobrászművész

12 nap 12 ház

Papachristos Andreas

Életrajz-
1937-11-9-én született Lítia-ban [GR],
1948-ban a Nemzetközi Vöröskereszt menekítette ki őt és sok száz árva és félárva gyereket a Görögországban kialakult diktatúra elől Magyarországra.
1953-1957: Budapesti Művészeti Gimnázium, mesterei: Matzon Frigyes, Somogyi József, Miskolczi László;
1962: Magyar Képzőművészeti Főiskola, mestere: Mikus Sándor.
1962, 1967, 1968: Stúdió-díj; 1978: Munkácsy-díj.
1965-től kiállító művész.
1969-től Szentendrén, az új művésztelepen dolgozik,
1982 óta felváltva él Görögországban és Magyarországon. Főként kőszobrokat, a klasszikus görög szobrászat által ihletett stilizált figurákat, figuraegyütteseket, portrékat készít. Műveit kis vázlatok alapján közvetlenül kőbe faragja. (szerk)

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

dr. Kucsera Ferenc emlékére

dr. Kucsera Ferenc emlékéreJúnius 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Trianon 1920. június 4.

A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke -

Csatornafejlesztés Szentendrén

Ferenc József 80. születésnapja alkalmából tartott díszközgyűlésen Ábrányi Emil

Városi fejlesztések

"A város VI. ötéves tervi célkitűzéseit teljesítettük, illetve túlteljesítettük. Ennek ellenére

Dumtsa Jenő (1838-1917)

(Részlet a 2004-ben megjelent, Dr. Héjjas Pál - Weszelits András: Régi szentendrei képeslapok a XX. század első feléből című CD-romról

Apró házak, piciny, virágos udvarok, girbegörbe, szövevényes utcák, évszázados műemlékek,

Május 7-én, 12 ház égett le Szentendrén

Szentendrét a 18. század második felében egy sor természeti csapás érte. A náddal,

Éljen Május 1. !

Éljen Május 1.!

"Légy üdvözölve május! A munkásnép ünneppé avatta fel első napodat.(...)

Arabok a Danubius szállodában

Kubinyi Lászlóné tanácstag: "Az elmúlt napokban arabok érkeztek az új Danubius Szállóba.

A polgármester tájékoztatja a testületet, hogy a kormány által elrendelt

A polgármester tájékoztatja a testületet, hogy a kormány által elrendelt

Polgármester választás lesz holnap Szentendrén

"Polgármester választás lesz holnap Szentendrén. (...) Jól vigyázzatok, szentendrei városatyák,

In memoriam Deim Pál

In memoriam Deim Pál

In memoriam Deim Pál címmel, emlékkiállítás nyílt a MANK Galériában. Dr. Hóvári János

Kertész Péter:Szentendre arca

Szentendre arca

Gondolkodtak már azon, hogy milyen a város arca. Kivált ilyenkor, mikor napokon át

Átépül - bővül a Városháza

A képviselőtestület megállapította, hogy a harminc éve használt járás-bírósági épület használhatatlan, életveszélyes.

Szentendre és a villanyvilágítás

A századforduló korában reálisnak látszott a korszerű világítás bevezetése,bármennyire hozzátartozott még

Pillanatképek
01 (3).jpg
Keresés a honlapon