HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa13
mod_vvisit_counterTegnap156
mod_vvisit_counterEzen a héten889
mod_vvisit_counterMúlt héten1451
mod_vvisit_counterEbben a hónapban4215
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban8159
mod_vvisit_counterÖsszes látogató84730

Látogatók 1
2018-09-21 02:46

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

A VGV megkezdte 30 főtéri ház sortatarozását Deim Pál és Balogh László festőművészek színtervei alapján.

 

Deim Pál (1932- ) festőművész Kossuth-díjat kapott.
(Szentendre és Vidéke, 1993. április 1.)


A Posta előtti térségen december 6-án, Mikulás napi ünnepséggel összekötve felavatták Aknay János, Deim Pál és efZámbó István műanyag szobrait.
(Szentendrei Körkép, 1995. december 15.)

"Jelenleg 1,5 millió Ft gyűlt össze a Szentendrei Művészetért Alapítványnál, melynek nagy része a művészek munkáiból jött össze, pl. Szentendre németországi és franciaországi testvérvárosával rendezett kiállításon. Ez ahhoz képest persze kevésnek tűnik, hogy kb. 300-400 millió forintra lenne szükség, de mint Deim Pál elmondja, még ha apránként is, de az a lényeg, hogy gyűlik a pénz a malom-múzeumra."
(Budapest Körzeti Híradó, TV2. 1994.február2.)

"Szentendrének a helyi művészet bemutatása mellett szüksége van további nagyszabású látványosságra. Ehhez adott a Castrum. (...) A helyi vállalkozókat rá lehetne bírni, hogy a castrumbeli épületek (barakkok) egy részének felépítését vállalják el, ezzel megválthatnák a bérleti díjat tíz-tizenöt évre. Lehetne itt emléktárgyakat árulni, de ifjúsági panziónak is kiváló lenne. A diákok valódi római várban lakhatnának, római ágyban alhatnának, felmászhatnának a várfokra. Az udvaron római hadiszekerek, hadieszközök állnának. Helytörténeti múzeumnak is alkalmas lenne egy-két barakk vagy a díszesebb parancsnoki épület."
(Deim Pál) (Szentendre és Viáeke, 1997. március 14.)

"A város sem akarja a Castrumban rejlő lehetőségeket kiaknázatlanul hagyni. (...) Amit Deim Pál és Máté György javasol, azaz a Castrum ujjá építése - a távolabbi jövő feladata, belátható időn belül nincs pénz a megvalósítására."
(Pákay Jolán városi főépítész) (Szentendre és Vidéke, 1997. április 18.)

----------------

Deim Pál műtermében
(Pest Megyei Hírlap, 1970. október 7.)

A műterem olyan, mintha nem festő élne benne, hanem mérnök. Csak a falon végig-’ szaladó plakátok, képek árulkodnak.
— 200 éve itt lakunk.
— Honnan tudta, hogy ez érdekel? — kérdezem.
Aki
Deim Pálhoz ellátogat, első kérdése mindig Szentendrére vonatkozik. Tudják: szívügye a város.
— 200 éve itt lakunk, az ükapám is szentendrei volt. Szívügyem? Már bele is fásultam: hiába akarom — nem lehet megőrizni Szentendrét Szentendrének.
— Hogy érti ezt?
— Nem lehet kivédeni a betont, az aszfaltot, a gyufaházakat és a csiricsáré neonfényeket.
— A hangulat?
— A szűk utcák nyugalma, a macskakövek, a kovácsoltvas cégérek, a műemlékházak meghittsége, a vén fák hűvössége ... Ha ezt megbontják, felborul az egyensúly — ami pedig megmarad, hamisnak tűnik.
— Belefáradt Szentendrébe?
Legyint. A sarokban kereszteket látok, szomorú arcú, keresztre feszített Krisztusokat. A falon egy hangosan ketyegő antik órát.
— Azt mondják, Vasarely stílusa hatott önre ...
— Nem azt, hogy őt utánzóm? Az érzéseim után megyek. Vasarely művészete egészen más, mint az én munkám, az ő világában nincsenek szimbólumok — csak geometria Az irányzatok nem érdekelnek: nem hittem soha ezekben. A festészetnek is fejlődnie kell, a formák, a színek, a feszültség már nem elég, én térben akarok „festeni” ...
Fából esztergált bábukat mutat.
— Ezek a bábuk majd egy damilszálon függenek. Mögötte háttér a festmény: fából
készült alapra viszem fel a festéket, háztetők lesznek a bábuk mögött.
A műcsarnoki kiállításra csinálom...
— Felfedezték? Befutott?
— Ne írja meg, de én négyszer felvételiztem a főiskolára. Nem vettek fel, Csak ötödször. Olyanok kerültek be oda simán és minden erőfeszítés nélkül, akik kilószámra csendéletet festettek. És akiknek azóta villájuk van meg autójuk. Befutottam? És aki minden hétfőn kimegy a nagycsarnokba, vesz egy kiló paradicsomot, meg pár szál margarétát, lefesti és eladja? Egy hét: egy kép — és a zsűri mindig elégedett. Nem kell a fejét törnie azon, hogy az illető óriás-e, vagy dilettáns, pozitív kísérletei vannak-e, vagy elvetendők; jó közepes, érthető és minden el van intézve. Van egy ragyogó műtermes lakásom. Szűk szobából kerültem ide. És nem vagyok paradicsomfestő.
Bírál. Szidja a lektorátust, és nem hisz a művésztelep csendjében sem.
— Szép dolog, de hiábavaló ilyen szűk helyre 12 képzőművész családot költöztetni. Akaratlanul fognak elkezdődni a súrlódások, összeveszések. Haragosak lesznek. Az egyik több megrendelést kap mint a másik. Az emberek köszönés nélkül fognak elmenni egymás mellett.
— Fél ettől?
— Nem azért mondtam. Kár lenne, ha a jóslat beválna. Mindenkit szeretek.
Az egyik plakátra nézek. Tömör, fekete betűkkel invitál
Deim Pál festőművész kiállítására.
— Festőművésznek vallja magát?
— Nem vallom magam semminek sem. Nem vagyok az irányzatok híve, ezt már mondtam. Az elkeresztelésnek még kevésbé. Nem érezzük jól magunkat akkor, ha valaminek nem tudunk nevet adni? Ha nem tudjuk a „szakképzettség” rovatba beleírni a megfelelő szót? Jól van, akkor festő vagyok, piktor. Tulajdonképpen mindegy, mit mondok — a lényeg: milyen anyagokkal dolgozom. Eszerint asztalos is lehetnék.
(Tamás Ervin)
(Pest Megyei Hírlap, 1970. október 7.)

A VGV megkezdte 30 fotéri ház sortatarozását Deim Pál és Balogh László festőmuvészek színtervei alapján.

Deim Pál (1932- ) festőművész Kossuth-díjat kapott. (Szentendre és Vidéke, 1993. április 1.)

A Posta előtti térségen december 6-án, Mikulás napi ünnepséggel összekötve felavatták Aknay János, Deim Pál és efZámbó István műanyag szobrait.
(Szentendrei Körkép, 1995. december 15.)

"Jelenleg 1,5 millió Ft gyűlt össze a Szentendrei Művészetért Alapítványnál, melynek nagy része a művészek munkáiból jött össze, pl. Szentendre németországi és franciaországi testvérvárosával rendezett kiállításon. Ez ahhoz képest persze kevésnek tűnik, hogy kb. 300-400 millió forintra lenne szükség, de mint Deim Pál elmondja, még ha apránként is, de az a lényeg, hogy gyűlik a pénz a malom-múzeumra."
(Budapest Körzeti Híradó, TV2. 1994.február2.)

"Szentendrének a helyi művészet bemutatása mellett szüksége van további nagyszabású látványosságra. Ehhez adott a Castrum. (...) A helyi vállalkozókat rá lehetne bírni, hogy a castrumbeli épületek (barakkok) egy részének felépítését vállalják el, ezzel megválthatnák a bérleti díjat tíz-tizenöt évre. Lehetne itt emléktárgyakat árulni, de ifjúsági panziónak is kiváló lenne. A diákok valódi római várban lakhatnának, római ágyban alhatnának, felmászhatnának a várfokra. Az udvaron római hadiszekerek, hadieszközök állnának. Helytörténeti múzeumnak is alkalmas lenne egy-két barakk vagy a díszesebb parancsnoki épület."
(Deim Pál) (Szentendre és Viáeke, 1997. március 14.)

"A város sem akarja a Castrumban rejlő lehetőségeket kiaknázatlanul hagyni. (...) Amit Deim Pál és Máté György javasol, azaz a Castrum ujjá építése - a távolabbi jövő feladata, belátható időn belül nincs pénz a megvalósítására."
(Pákay Jolán városi főépítész) (Szentendre és Vidéke, 1997. április 18.)

 
Névnap
Ma 2018. szeptember 21., péntek, Máté és Mirella napja van. Holnap Móric napja lesz.
Hírajánló
Birka csárda és Postás strand

A Mathiász Tsz impozáns vendéglő építését vállalta el a postás strandon. "Már ilyen korai stádiumban is látható: nem mindennapi épülettel gazdálkodik majd a város.

Az intelligencia felbukkanása

Emergence of Intelligence (Az intelligencia felbukkanása)

 

Napjainkban a mesterséges intelligencia a computer science talán legkurrensebb területe. A világ legrangosabb egyetemei és kutatóintézetei kutatják,

Országzászló avatás

A TURISTA VIDÉK ORSZÁGZÁSZLÓ AVATÁSA.
A Magyar turistatársadalom nagyszabású hazafias megmozdulása volt a Szentendre feletti Kőhegy magaslatán emelt országzászló felavatása, amelyen 4o

Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

Szentendre régen
Benzinkut_HEV_allomas.jpg Vasutallomas_1914_vasutivillasor_a_volt tuzep_helyen.jpg Gorog_utca_1960.jpg SZTE_Szanatorium.jpg Café Cousteau kávézó_1988.jpg Foter_Risztics_Panto_uzlete_1899_Divald_Karoly_kiadasa.jpg Bogdanyi_utca_02_1960.jpg Domor_kapu.jpg Csonka_telep.jpg paprikabiro_utca_1960.jpg
Keresés a honlapon