(Képre kattintva, megnyílik a képtár)

Június 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Szántó Béla hadügyi népbiztos "... azzal az utasítással küldött Szentendrére, hogy a zavargásokat akadályozzam meg. Az volt a parancs, hogy az összeütközésekét kerüljük és állítsuk helyre a rendet. (Chudy Ferenc vallomása a szentendrei munkástanács perében.) (Szentendrei Néplap, 1921.február2.)

Chudyék a helybeliekkel összeíratták az ellenforradalmárok listáját. Dr. Weresmarty ügyvéd és Valentin főhadnagy állt a lista élén, dr. Kucsera Ferenc káplán - a kommunista ellenes Szentendrei Néplap volt szerkesztője - neve nem szerepelt a névsorban. Chudy emberei Kucsera káplántól akarták megtudni, ki adott jelt harangozással az ellenforradalom kezdetére. Mivel Kucsera megtagadta a választ, a Duna-partra kísérték, a pártházban mint ellenforradalmárt halálra ítélték. Chudy négy önként jelentkező katonája végrehajtotta az ítéletet. Később tisztázódott, hogy nem Kucsera Ferenc kezelte a kulcsokat, lehet, hogy nem is tudta, ki vitte el a harang-jeladás előtt a templomkulcsot.

Kucsera Ferenc holttestét csak másnap szállították el a kivégzés színhelyéről, addig "...a közönség ott sírt és jajveszékelt " mellette. Szertartás nélkül "...felrakták egy kocsira. csak úgy, koporsó nélkül. A temető-árokban hánytak rá földet, mint egy kutyára." (Chudy Ferenc vallomása a szentendrei munkástanács perében.) (Szentendrei Néplap, 1921.február 2.)

A következő reggelre virágerdő borította dr. Kucsera Ferenc sírját. "A gyilkosságot az egész város, a munkásság is elítélte. A lakosságot meg kellett nyugtatni," (Dr. Horváth Ákos vallomása a szentendrei munkás-tanács perében.)
(Szentendrei Néplap, 1921.febfuár 15.)

Chudy Ferencet a hadügyi népbizottság szentendrei városparancsnokká nevezte ki. A helyi munkástanács és direktórium ezután szinte csak névlegesen működött. "Mi szentendrei gyerekek vagyunk, s ha meg talál bukni ez a rendszer, mi akkor is itt akarunk maradni." (Egyik munkástanácstag vallomása a szentendrei munkástanács perében.) (Szentendrei Néplap, 1921. február 12.)

"Szentendre rt. város képviselőtestülete egyhangúlag elhatározza, hogy dr. Kucsera Ferencnek, Szentendre rt. város vértanújának emlékére 5000 koronával alapítványt tesz." (32. hat.)
(A képviselőtestület 1920. január 10-i ülésének jegyzőkönyve)'

1921. május 3-án a Pest Vidéki Királyi Törvényszéken ítéletet hirdettek a munkástanács ügyében. Chudy Ferencet, Ozorai Józsefet és Schrötter Aladárt halálra, Navarra Jenőt életfogytiglani fegyházbüntetésre ítéltek Kucsera Ferenc meggyilkolásának vádjával. (Az ítéleteket nem hajtották végre, mind a négyen a Szovjetunióba kerültek fogolycsere akciók során. További sorsukról nem tudunk.) 39 vádlott ítélete 6 hónap és 15 év fegyház, ill. börtönbüntetés között terjedt.
(Pest Vidéki Törvényszék iratai, 1920-B. 5721. vádirat, Párttörténeti Intézet Archívuma, majd Politikatörténeti Intézet Levéltára)

1925 májusában Csernoch János hercegprímás jelenlétében ünnepélyes harangszentelés volt Szentendrén. Ezen a napon a máskor csendes Szentendre utcáit már a kora reggeli órákban ellepte az ünnepségre készülők tömege. Díszruhás rendőrök, tűzoltók, fehér ruhás leánykák s a lovas-bandérium magyar ruhás legényei tették színessé az utcák képét. A Budapestről különvonattal érkező vendégeket a város notabilitásai élén a pályaudvaron Starzsinszky László polgármester fogadta. Üdvözölte az egyházfejedelmet, aki (...) a gyönyörűen feldíszített díszhintóba szállva a városházára hajtatott. A hercegprímás kocsija után harminc, ugyancsak virágokkal díszített kocsi vitte a városba a vendégeket." Harangszentelés, ötszáz gyerek megbérmálása, majd a díszebéd után a Katolikus Legény-egyletben sor került "...a kommunizmus alatt mártírhalált halt fiatal papnak, Kucsera Ferenc dr. arcképének a leleplezésére". (Budapesti Hírlap, 1925. május 26.)

1928. június 24-én dr. Kucsera Ferenc kivégzésének színhelyén a Duna-parton fakeresztet állított a város a következő felirattal: "Itt halt hitéért, honáért és katolikus testvéreiért mártírhalált 1919. évi június hó 25-én dr. Kucsera Ferenc róm. kath. segédlelkész."

A :Katholikus Szövetség rendezésében ma tartották az első katolikus napot Szentendrén, amely alkalommal felavatták dr. Kucsera Ferenc káplán síremlékét, aki a kommün alatt vértanúhalált halt. Az ünnepségen olt volt Almássy László, a képviselőház elnöke, dr. Preszly Elemér főispán, dr. Hász István tábori püspök. dr. Krüger Aladár országgyűlési képviselő és sokan mások. Mise után Németh László szentendrei plébános nyitotta meg a katholikus napot^majd Almássy László emlékezett meg a katolikus napok jelen tőségéről, hangsúlyozva, hogy Kucsera Ferenc példája figyelmeztet.' arra_ is, hogy az a rém, amelynek áldozatául esett, még ma is fenyeget. Ma jellemszilárd férfiakra van szükség, hogy a nemzet megállhassa helyét. Ezután Preszly Elemér, dr. Hász István, Krüger Aladár mondottak mélyhatású beszédet, majd pedig megkoszorúzták az emlékművet. Megkoszorúzták még a vértanúnak a Dunaparton álló emlékkeresztjét is. ahol a város polgármestere mondott beszédet, A katholikus napról táviratilag üdvözölték a kormányzót es a hercegprímást./MTI.1930. október 12./

Zászlós István: Az Orsz. Magyar Rajztanárok Egyesületének és a győri Képző és Iparművészeti Társulat tagja. Az esztergomi bencésgimnázium Szent István és Szent Imre emlékét és a kommün idején vértanúhalált halt dr. Kucsera Ferenc szentendrei káplán síremlékét készítette.
(A PANNONHALMI SZENT BENEDEK-REND BUDAPESTI KATOLIKUS SZENT BENEDEK REÁLGIMNÁZIUMÁNAK ÉRTESÍTŐJE AZ 1930—31. ISKOLAI ÉVRŐL )

Szentendre város közönsége vasárnap kegyeletes ünnepséget rendezett a kommunizmus alatt vértanúhalált halt Kucsera Ferenc római katolikus káplán emlékműve előtt. Marczinka János plébános tábori misét mutatott be, Pethő János polgármester pedig ünnepi beszédet mondott. Ezután a Városháza nagytermében díszgyűlés volt. Este Szentendre lakossága fáklyásmenetben vonult Kucsera Ferenc emlékművéhez, amelyet Németh László pápai kamarás magas szárnyalású beszéd keretében megkoszorúzott.
/MTI, 1939. június 26.)/

Vincze Gyula -A szentendrei ellenforradalom.)
A Rákóczi út 47. számú házban, szüleinek kávémérésében a detektívek elfogták Chudi Ferencet, aki ellen az a vád, hogy Szentendrén Kucsera Ferenc dr. római katolikus káplánt meggyilkoltatta. Közismert dolog, hogy június hónap vége felé a szentendrei és környékbeli nép fellázadt a vörös terror ellen és ellenforradalomba kezdett. A központról Chudi Ferencet ötven terroristával küldték ki június 26-án az ellenforradalom leverésére. Chudi kiküldetéséről kihallgatásakor a következőket vallotta:
A mikor Szentendrére megérkezett, ott már százhatvan munkást fegyverben talált és ezek az ellenforradalom letöréséhez már hozzáfogtak. A pályaudvaron egy ismeretlen fegyveres egyén az ellenforradalmárok névjegyzékét adta neki át és ennek alapján ő harminc egyént összefogdosott és a szentendrei vörösőrségre, amely a Vörösmarty-villában volt elhelyezve, kísértette őket. Útközben a káplánlak mellett haladt el és onnan kiáltást hallott, mire bement. Ott találta Ozorai József, Nabara József, Gáspár József és Schrötter Alajos direktóriumi tagokat, akik a káplánt vallatták. Kucsera dr. ellen az volt a vád, hogy Pilisszentlászlón izgatott a kommün ellen. hogy a gyermekeket nem a proletárállam szellemében oktatta, és hogy az ellenforradalom kitörését harangszóval jelezte, sőt, hogy az ellenforradalmi mozgalomban részt vett, már tizenkét nappal előbb tudomása volt róla. A káplán mindezeket tagadta és Chudi azzal szakította félbe a vallatást, hogy ennek semmi értelme nincsen, mondják ki az ítéletet és hajtassák végre. Erre a káplánt golyó általi halálra ítélték és átadták Darázs István várospancsnok-helyettesnek, hogy végeztesse ki. A szerencsétlen embert átkísérték a Vörösmarty (Weresmarty ) -villába a vörösőrséghez, ahol félholtra verték, onnan négy katona kivitte a Dunapartra, fölállította egy szemétdombra és lelőtte. Miután még élt, Dudás János szentendrei munkás, vöröskatona, hozzálépett, puskája csövét halántékára szegezte és agyonlőtte. A holttestet azután átadták Perjesi Sándor volt vörösőrségi parancsnoknak és Sulyovszky Sándor direktóriumi tagnak, hogy temettessék el. Chudi azonban a holttestet még másnap is ott találta a szemétdombon, mire ő vitette ki a temetőbe és elásatta. Erről az ügyről, hazaérkezve, jelentést tett, amire nyomozást rendeltek el es a nyomozással megbízták Erdélyi László volt politikai nyomozót, aki Darázzsal együtt úgy nyomozott, hogy a Fő téren harminc embert véresre veretett. A rendőrség az összes szereplőket letartóztatta és átadta a pestvidéki ügyészségnek.
Budapesti Hírlap, 1919. október

Egy régen elfelejtett emlékmű-terv

Szentendrén, a Duna partján 1993-ban emelték azt az öntöttvas oszlopot, tetején kereszttel> amely ma azon a helyen áll, ahol az 1919-es kommün alatt meggyilkoltak egy katolikus papot.
A Tanácsköztársaság idején júniusban Pesten a proletárforradalom megdöntésére megmozdulások kezdődtek, amelyek a főváros környékére, így Szentendrére is átterjedtek. Az ellenforradalmárok harangozással adtak jelet a zendülésre, amelyet azután hamar letörtek.
A vörös katonák először vallatták és megkínozták dr. Kucsera Ferenc segédlelkészt, hogy árulja el, kinek adta oda a templom kulcsát. Ezt nem mondta meg, ezért június 25-én leszúrták és agyonlőtték. Bár a szentendreiek a következő években nem felejtették el hős papjukat, de csak halálának közeledő 10. évfordulója kapcsán gondoltak arra, hogy méltó módon emlékezzenek meg róla.
A Pilishegyvidéki Hírekben 1928-ban dr. Sulyok Kálmán kezdeményezésére mozgalom indult egy maradandó és művészi emlékmű megalkotására, amelyre még a székesfehérvári megyéspüspök is főpásztori körlevélben hívta fel a figyelmet. A pénzadományok gyűjtése elkezdődött, amihez a Belügyminisztérium az engedélyt megadta.
Keszy-Harmath Ödön erdélyi örmény származású szobrász-tanár, akinek 1901 óta Székelyudvarhelyen máig áll a Krisztus szobra a bizottságnak fényképen egy emlékoszlop „mintáját" küldte be. Az emlékmű az elképzelés szerint a talpazattal együtt nyolc méter magas lett volna, bronzból kiöntve és a Duna partján tervezték felállítani. A művész, aki akkor, mint menekült Budapesten élt, felajánlotta, hogy ingyen elkészíti a szobrot.
A Nemzet Vértanúinak Országos Emlékmű Bizottságától 1929-ben levél érkezett a város vezetéséhez, hogy kegyelettel kell megemlékezni az ellenforradalom vértanúiról. Szentendre képviselő-testülete úgy határozott, hogy mivel Kucsera a helyi Katolikus Legény-egylet elnöke volt és az emlékművet ők akarták felállítani, ezért a jogot a Legényegyletnek átengedte.
Végül 1929. május 26-án a Hősök emlékünnepén csak egy egyszerű fakeresztet koszorúztak meg a folyó partján. Egy évvel később, 1930. október 12-én az alsóvárosi temetőben egy másik pályázó, Zászlós István művész-tanár kisebb méretű domborművét leplezték le Kucsera Ferenc sírja fölött.
Keszy-Harmath Ödön monumentális szobrának terve lassan feledésbe merült. Csak ezen a képeslapon maradt fenn a makettje, amelyet dr. Sulyok Kálmán Pomázon lakó, de Szentendrén működő ügyvéd adott ki.

Ürmös Lóránt