HÍrképekOnline
Jelenlegi látogatók

mod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_countermod_vvisit_counter
mod_vvisit_counterMa242
mod_vvisit_counterTegnap357
mod_vvisit_counterEzen a héten917
mod_vvisit_counterMúlt héten1906
mod_vvisit_counterEbben a hónapban5301
mod_vvisit_counterUtolsó hónapban8343
mod_vvisit_counterÖsszes látogató60627

Látogatók 9
2018-06-20 20:42

Dumtsa Jenő (1838-1917)

(Részlet a 2004-ben megjelent, Dr. Héjjas Pál - Weszelits András: Régi szentendrei képeslapok a XX. század első feléből című CD-romról

Apró házak, piciny, virágos udvarok, girbegörbe, szövevényes utcák, évszázados műemlékek,

bokros-fás dombok, csillogó folyópart, s mindezeken békét sugárzó, mégis nyüzsgő, mediterrán hangulatot árasztó kisvárosi élet. Igazi turistacsalogató hely, amely nemcsak megigézi a látogatót, nemcsak megihleti a művészt, de meg is ragadja, itt is marasztalja őket. Ez ma Szentendre.

Itt ősidők óta lakott ember, itt évezredek óta egységet alkotott az ember és a táj. Szerencsés város. Nemcsak azért, mert földrajzi adottságai révén már a rómaiak idején is egy fontos védelmi rendszer része volt, illetve, mert később, a középkorban, a legfontosabb magyar városok közelségében, az őket összekötő utak mentén helyezkedve el élvezte az ezzel járó előnyöket. Ahhoz, hogy egy város fontos és kedvelt hely legyen, még kevés a jó földrajzi fekvés. Több is kellett annál, s ezt a többletet az itt lakó emberek biztosították. Az ide látogató kirándulókat a táj szépsége, a műemlékek gazdagsága és a helyiek vendégszeretete egyaránt vonzza.

A válogatás szempontja az volt, hogy a város jellemző vonásait, hangulatát adják vissza, kerülve a merev, katalógusszerű bemutatást. A felvonultatott levelezőlapok több száz darab közül kerültek ki, és már a helyszűke sem tett lehetővé teljesebb gyűjtemény megjelentetését.

Ez a könyv nem egy hagyományos úti- vagy képeskönyv. Ez egy sajátos, az utóbbi időben egyre gyakrabban alkalmazott módon, régi levelezőlapok felhasználásával ismerteti meg az olvasót Szentendre történetével a XX. század közepéig. Ezáltal arra is lehetőség nyílik, hogy képet kapjunk arról, mit láttak, láthattak a városból az évtizedekkel ezelőtt idelátogató utazók. A városba megforduló idegenek az itt vásárolt képes levelezőlapokon üzentek utazásukról, élményeikről az otthon maradt barátaiknak, ismerőseiknek. Egy évszázaddal ezelőtt még nem közvetítették a híreket a mára mindenütt általánossá vált tömegkommunikációs eszközök, a levelezőlapok ezért a távoli országokban lakók számára még nagyon fontos hírértékkel bírtak. Sokszor csak ennek segítségével nyertek bepillantást egy tőlük több ezer kilométerre lévő település vagy táj életébe.

Ezzel összefüggésben érdemes megemlíteni, hogy Szentendre egy évszázaddal ezelőtti polgármestere, Dumtsa Jenő kora egyik legismertebb levelezőlap-gyűjtője volt, s több ezer darabos, főleg külföldi lapokból álló gyűjteményét intenzív levelezéssel szerezte.

Cserébe levelezőpartnereinek - köztük sok polgármesternek - többnyire Szentendrei lapokat küldött, ezzel is hozzájárulva városa nemzetközi ismertségéhez.

A régi levelezőlapok megismerése azért is fontos, mert az általuk közvetített és a segítségükkel kialakult kép évtizedekre meghatározta az emberek egy-egy országról, népcsoportról kialakított véleményét, s e korai megállapítások hatásai még ma is fellelhetők, még ma is léteznek.

Szükséges a levelezőlapok megismerése azért is, mert segítségével az újabb nemzedékek számára közelebb kerül a múlt, s ez segítheti egy egészséges, városáért sokat tevő, jó értelemben vett lokálpatriotizmus kialakulását.

A bemutatott lapok Szentendre életéből az XX. század első felének évtizedeit ábrázolják, illetve kiadásuk esett erre az időszakra. Elsősorban azt a városképet idézik elénk, amely a nagyszülők elbeszéléseiben “boldog békeidő”-ként jelentkezett, amikor a mainál sokkal nyugodtabb élet folyt, és amiből Szentendre viszonylag sokat meg is őrzött.

A képek tematikus csoportosításban mutatják be a város egyes részeit, a tereket, utcákat, a nevezetesebb épületeket.

Természetesen egy ilyen könyv nem vállalkozhat Szentendre történetének részletes taglalására, csak az lehetett a célja, hogy egy képes album eszközeivel, népszerű módon, egykori levelezőlapok segítségével ismertesse meg a várost az érdeklődőkkel.

A város első embere a polgármester volt. Szentendrén ezt a tisztet először egy régi görög kereskedő (cincár) családból származó ember töltötte be, Dumtsa Jenő. Ő már az előző években, mint a város jómódú polgára, egyben a város bírája, kezdeményezte elmocsarasodott területek lecsapolását, hogy a szántóföldet növeljék. Dumtsa idejére esett a megegyezés a kamarával, s ő jó érzékkel és hozzáértéssel vezette a várost az átszervezés éveiben. Nem volt könnyű dolga, többször került összeütközésbe a megyével. Legnehezebb helyzetben akkor volt, amikor 1884. január legelején a borfogyasztási adó kivetésével kapcsolatban olyan nagy elégedetlenség söpört végig Szentendrén és Izbégen, hogy az újévet ünneplő tömeg rátámadt az ott portyázó csendőrökre. A zendülés több halálos áldozattal járt, s a kivizsgálás során még Dumtsa ellen is eljárást indítottak, de végül felmentették a polgármestert, akinek önzetlen, városáért mindent megtevő tevékenységét már kortársai is elismerték. A városi szegényház létrehozása érdekében éveken át még fizetésének egy részéről is lemondott. Több mint harminc évig (1903-ig) volt polgármester, s végig a jelszava - “Legyünk igazságosak!” - szerint dolgozott. Még életében utcát neveztek el róla. A polgármester mellett a város irányításában fontos feladatok jutottak a rendőrkapitányra és az árvaszékre. Ezen kívül az alábbi városi tisztviselők segítették a tanács munkáját: tiszti ügyész, mérnök, kamarás, írnok, számvevő, főorvos, alorvos, szülésznő, állatorvos, főerdész, pénztárnok, pénztári ellenőr és segéd, közgyám, árvaszéki ülnök, őrmester. A város alkalmazásában álló személyzethez tartozott még hegybíró, hegymester, csősz, poroszló, erdőkerülő, éjjeliőr, kéményseprő, fűtő, kikiáltó, harangozó. Izbégnek ezután is külön bírója és kisbírója volt.

A szabályrendelet később még módosult. A szakosztályok megszűntek, viszont állandó bizottságot hoztak létre a gazdálkodással kapcsolatos feladatokra, a tanácsosok feladatait pedig átszervezték.

A XIX. század Szentendre gazdasági életében a szőlő teljes térhódítását hozta, s ennek nyomán visszaszorultak az egyéb gazdasági ágak. Az előző évszázadban a város jólétét megalapozó és azt hosszú időn keresztül biztosító kereskedelmi tevékenység és iparűzés visszaszorult, hanyatlott.

A szántóföldi termelés és az állattenyésztés az ismert természeti viszonyok, a szűkös földterület miatt nem lehetett jelentős. A szőlőtermesztés végül is eltartotta egy évszázadon keresztül Szentendrét. A gazdag polgárok vagyonukat szőlőterületek vásárlásával növelték, a szegény városi lakosok számára pedig állandó munkalehetőséget, tehát megélhetést biztosított a szőlő. Mindennek néhány év alatt véget vetett az 1880-as években az egész országon végigpusztító járvány, a filoxéra. Szentendre szőlőkultúrára alapozott gazdasági élete gyakorlatilag összeomlott.

A kormány minden lehetőt megtett, hogy a betegség terjedését megállítsa. Országos filoxérabizottságot hoztak létre, amely több intézkedéssel próbálta a járványt megfékezni, a bajbajutott gazdákat megsegíteni. Adóelengedést, új növények telepítéséhez támogatást nyújtottak, rendőrök, pandúrok bevonásával kordont húztak a fertőzött területek köré. Az egész országban óriási területeken irtották ki a szőlőt, s helyükre ellenálló fajtákat ültettek.

Szentendrén is megpróbálkoztak az újratelepítéssel, de az itteni talaj kötöttsége miatt ez nem járt eredménnyel. A filoxéra minden intézkedés ellenére tovább pusztított. 1895-re az egy évtizeddel korábbi 2207 hold szőlőből mindössze 80 hold maradt. A gazdák a kiirtott szőlők helyére gyümölcsfákat ültettek, vagy legelőként hasznosították. Ez lényegesen kevesebb jövedelmet hozott, továbbá munkaerő sem kellett már annyi, mint régen a nagyon munkaigényes szőlőművelésnél. Viszont megugrott az állattenyésztés és a gyümölcstermesztés. Néhány év alatt a sokszorosára nőtt az állatállomány, különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés és a baromfitenyésztés emelkedett. A gyümölcsfák közül főleg cseresznyét, meggyet, szilvát, mandulát és kajszit ültettek. Az egres is jól érezte magát a lankás domboldalon, még külföldre is szállítottak belőle. 1895-ben már 25000 gyümölcsfa volt a szőlők helyén. Megyei segítséggel 1891-ben megpróbálkoztak újra a szőlőtelepítéssel, de kevés sikert értek el.

A felszabaduló szőlőmunkások a környező településeken sem kaptak munkát, ezért tömegesen indultak a fővárosi gyárakba dolgozni. Szerencsére ebben az időben épült ki Szentendre és Budapest között a vasúti közlekedés. Az 1887-ben megépült helyiérdekű gőzvasút közelebb hozta a fővárost. Addig csak társaskocsival lehetett Budát elérni, amely hetente kétszer közlekedet, ha az idő is engedte. A vasútvonalat 1913-ban villamosították. Javította a főváros felé a közlekedést az 1907 óta üzemben lévő menetrendszerű gőzhajójárat. A jobb közlekedés nem csak a szentendreieknek volt kedvező. Egyre több budapesti fedezte fel ezt a szép fekvésű, nyugodt pihenést kínáló kisvárost magának, és vásárolt itt telket, nyaralót. A szerényebb jövedelműek mellett jobb módú, vagyonosabb emberek is építtettek házat, villát maguknak, elsősorban Pismányban, Szentendre üdülőnegyedében.

A pilisi, szentendrei és visegrádi hegyekbe, erdőkbe induló budapesti kirándulóknak is erre vezetett az útja. Mindez elindított a századfordulón egy újabb betelepedési hullámot Szentendrére. 1887-ben a városi tanács a város kötelékébe való felvétel szabályozására rendeletet adott ki, és a sajtó útján is tájékoztatta a kiránduló budapestieket a város életéről.

Bár a XIX. század végén a szőlő-monokultúrára alapozott gazdaság összeomlott, a város fejlődését ez csak időlegesen vetette vissza. A szentendreiek alkalmazkodtak az új viszonyokhoz, a lehetőségeiket jól használták ki. Ezt az új lehetőséget pedig Budapest vonzáskörzetébe kerülés biztosította. A tömegközlekedés kiépülésével biztos piac került elérhető közelségbe a szentendrei termények számára, továbbá biztos megélhetést nyújtottak a budapesti gyárakba ingázó szentendreieknek. Az idegenforgalom, a XX. század elejének polgári fejlődéséhez hozzátartozó turizmus beindulása Szentendrét kedvelt kirándulóhellyé változtatta. Ezért érdemes volt a vendéglátóipart fejleszteni, korszerűsíteni. Ezek együttes hatása megfelelő alapot biztosított a városnak arra, hogy a polgári átalakulás feltételeinek megfeleljen. Szentendre úgy lépett be a XX. századba, hogy addigra a városban már pezsgő szellemi élet folyt. Helyi újságok jelentek meg, felekezeti és ismétlő iskolák működtek a városban, Casinó és számos polgári egyesület, illetve egylet (tűzoltó-, temetkezési, vöröskeresztes, munkás, sport, városfejlesztő, dal-, népnevelési, önsegélyező és fogyasztási egylet), asztaltársaság, gazdakör, ének- és olvasókör, társaskör létrehozására is sor került.

(Részlet a 2004-ben megjelent, Héjjas Pál - Weszelits András: Régi szentendrei képeslapok a XX. század első feléből című CD-romról

 
Névnap
Ma 2018. június 20., szerda, Rafael napja van. Holnap Alajos és Leila napja lesz.
Hírajánló
Szentendreiek százöt éve járhatnak moziba

Film és fotográfia Szentendrén

Falk Lajos visszaemlékezése a moziról
1974. június 21-én

Abban az időben (912-re emlékszem vissza) bizony hetenként egyszer vagy kétszer volt mozi-előadás Szentendrén. Ezt a mozi tis az édesapám szervezte meg. Úgy történt a dolog,

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már a műteremben vannak

Az oroszok már Szentendrén vannak?

Hétszáz fős művészeti egyetemet hoznának létre a festők városában · Nagy üzlet a felsőoktatás

MNO.hu Végh Attila 2005. augusztus 23., kedd 01:00

Az Orosz Föderáció kulturális minisztériuma művészeti főiskolát kíván létrehozni Szentendrén. A hétszáz főt befogadó tanintézmény terve nagy vihart kavart a városban, a helyi lakosok petíciót nyújtottak be

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

Bezárják a Rákóczi Gimnáziumot

1996. március 26-án a képviselő testület 10 "igen", 6 "nem", és 2 "tartózkodás" mellett határozatot hozott a Rákóczi Gimnázium megszüntetéséről.

Szentendrei Teátrum

Szentendrei Teátrum

1958 nyarán rendezték meg első ízben a Szentendrei Kulturális Napok rendezvénysorozatot, a Szentendrei Hetek, majd Szentendrei Nyár elődjét.

Szentendrei Márka üzem

Szentendrei Márka üzem

1973 óta működik a Pest Megyei Pincegazdaság Szentendrei Márka üzeme.

"A Pest Megyei Pincegazdaság Márka  palackozó üzemében naponta harminc-ezer literes és ötvenezer két decis palackot töltenek meg a közkedvelt üdítő itallal. Ezeket a

Választási utózengék

Az 190l-es országgyűlési képviselő-választásokon már Szentendrén is kegyetlen korteshadjárat indult. Hiába reménykedett a Szent-Endre és Vidéke 1900. október 7-i számának cikkírója abban, hogy „

Most, különösen aktuális - A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció

A fideszes zsidó, a nemzeti érzés nélküli anya és a mediáció című dokumentumfilmet - rendezte:Hajdú Eszter - láthatták azok akik eljöttek csütörtökön este a P'Artmoziba. A bemutató után Fónagy János (Fidesz) és Gulyás József

A nők választójoga

A 17. századtól a nők elszánt küzdelmet indítottak az egyenjogúsításukért. Az első modern értelemben vett nőjogi harcos a 18. századi francia származású Olympe de Gouges volt, aki „A polgárnők és asszonyok

Mondd, te kit választanál? - Választás 2018

Ó, mondd, te kit választanál?

A következő országgyűlési képviselő választáson Szent-Endrén egy-egy függetlenségi és néppárti programmal fellépő jelölt is indul.

Picasso kalandjai Szentendrén

A National Geographic stábja hazánkban forgatta a Géniusz: Picasso sorozatot, melynek számos jelenetét Szentendrén vették fel. A műsor a 20. század egyik legismertebb és

"Habár fölűl a gálya, S alúl a víznek árja, Azért a víz az úr!"

Részlet a március 15-i ünnepi versből:

"Amíg nem becsüljük mi egymást még jobban, Amíg küzd a céda, alacsony önérdek, Amíg csak ajkunkon van az egyenlőség S kutatja az egyik a másiknak ősét,

Régi szentendrei farsangok

"1914. február 24-en a Pósch Károly-féle italmegfigyelő osztály hivatalos helyiségében az al- és főbolondok éjjeli tárgyalására feltétlen megjelenjen. Meg nem jelenés esetén zenekarhatalommal elővezettetik. Karnevál herceg  Falk főbolond elnök  végrehajtó

Barcsay - díj 2018.

Barcsay - díj 2018.
Az évente odaítélt díjat 1989-ben, a Mester elhunyta után egy évvel Barcsay Erzsébet, Barcsay Jenő festőművész testvére alapította meg közérdekű közhasznú felajánlásával.

2006-ban a Barcsay-jogutód Kónya házaspár - Kónya Márta és Kónya Ferenc - létrehozta a Barcsay Jenő Képzőművészeti Alapítványt, mely a Magyar Képzőművészeti Egyetem által

Emlékezés 1956.

A hősök véletlenül születnek.

A 16-éves Piszkátor Panni Izbégről 1956 október 23.-án délutáni műszakba ment dolgozni  a Láng Gépgyárba. A munka után hazaindult. A gyár kapujában  " lukas zászlókkal " díszített, emberekkel tömött teherautókkal és  a járdán hömpölygő tömeggel találkozott. Egyszer csak egy ídősebb férfi  lekiabált Panninak " Ha szereted a hazádat akkor velünk jössz. "

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Emlékezés a nemzeti gyásznapon

Szentendrén a vértanúk emléknapján a városi római katolikus templomban Németh László plébános pápai kamarás gyászistentisztelet keretében emlékezett meg az aradi vértanúkról.

Emlékezés Ligeti Erikára (1934 - 2004)

12 nap 12 ház Ki mint él ….
4. Ligeti Erika

Mikor először meglátogattuk, ölében, gyermekével fogadott.
— Ilyen srácot még nem láttam. Nem eszi a paprikás krumplit... — mondta és mi bocsánatot kértünk a zavarásért, „majd később visszajövünk ...”
Egy óra múlva kerestük.

I. világháború és Szentendre

"Megdöbbenéssel, a közönségesnél erősebb fájdalmat okozó érzéssel fogadta városunk lakossága a lesújtó rémhírt,

85 éve született Deim Pál

85 éve született Deim Pál grafikus - festőművész. A hirkepek.hu néhány régi újságcikkel, szemlevénnyel  emlékezik rá.

dr. Kucsera Ferenc emlékére

dr. Kucsera Ferenc emlékéreJúnius 25-én délután 6 óra körül érkezett Szentendrére Chudy Ferenc 17 tagú, bőrkabátos, kézigránáttal felszerelt terror-különítménye.

Trianon 1920. június 4.

A Szövetséges és Társult Kormányok kijelentik és Magyarország elismeri, hogy Magyarország és szövetségesei, mint e veszteségek és károk okozói, felelősek mindazokért a veszteségekért és károkért, amelyeket a Szövetséges és Társult Kormányok, valamint polgáraik az Ausztria-Magyarország és szövetségesei támadása folytán rájuk kényszerített háború következményeképpen elszenvedtek.
– az 1920. évi június hó 4. napján a Trianonban kötött békeszerződés 161. cikke -

Szentendre régen
Foter_Risztics_Panto_uzlete_1899_Divald_Karoly_kiadasa.jpg Gorog_utca_1960.jpg Bogdanyi_utca_02_1960.jpg SZTE_Szanatorium.jpg paprikabiro_utca_1960.jpg Vasutallomas_1914_vasutivillasor_a_volt tuzep_helyen.jpg Domor_kapu.jpg Csonka_telep.jpg Café Cousteau kávézó_1988.jpg Benzinkut_HEV_allomas.jpg
Keresés a honlapon